Legalább kétszázezres fizetést szeretnének a fiatalok

Már az első munkahelyükön is messze a legfontosabb elvárás a magas fizetés: a megkérdezettek közel fele nettó 200 ezer forintot tartana elfogadható kezdőbérnek.  A fiatalok szkeptikusan látják az iskolai felkészítést a munkavállalásra, és a pénzügyi döntéseik tekintetében is inkább a szüleikre támaszkodnak.

A kutatás szerint a 16-17 éves tanulók kiemelkedően magas aránya szeretne továbbtanulni (92%) a középiskola befejezése után. A továbbtanulni szándékozók körében a legnépszerűbb a gazdasági és pénzügyi képzés, de vonzó még az orvosi, műszaki, és informatikai szakirány is. A legkevésbé népszerű az agrár, a társadalomtudományi, a rendészeti, illetve a pedagógusi pálya.

Az anyagi megbecsültség hangsúlyos szerepét támasztják alá a munkahely kiválasztásánál figyelembe vett szempontjaik is. A középiskolások legfontosabb elvárása ugyanis már az első állásuk esetében is a magas fizetés. A megkérdezettek kétharmada (65%) sorolta ezt a leginkább fontos szempontok közé. Ezen kívül kiemelten lényeges még számukra, hogy a kiválasztott cég biztos háttérrel rendelkezzen (39%), jó legyen a társaság, a munka során használni lehessen a korábban megszerzett ismereteket és legyen előrejutási lehetőség.

A kiemelten fontos, magas kezdő fizetés a válaszadók fele szerint több mint 200 000 forintot jelent, nagyjából negyedük (23%) szerint pedig legalább 300 000 forintot. A másod- és harmadéves középiskolások és gimnazisták negyede 150 000 forint fizetés alatt inkább nem menne el dolgozni, harmaduk pedig legalább 100 000 és 150 000 forint közötti fizetést vár első munkahelyétől.

A Provident kutatás eredményei szerint a fiatalok kétharmada valamilyen vezető pozícióban szeretne dolgozni, de viszonylag sokan (41%) vannak, akik szívesen indítanának saját vállalkozást (körükben szignifikánsan magasabb a magas pénzügyi tudatossággal rendelkezők, és a fiúk aránya). A legtöbben a versenyszférát részesítik előnyben, de a vállalatméret csökkenésével fokozatosan csökken a munkavállalási szándék, míg a külföldi tulajdonú cégek általában vonzóbbak, mint a magyar tulajdonúak. Legkevésbé a köz- és a nonprofit szféra mozgatja meg a középiskolások munkamorálját.

A vállalkozói lét lehetőségében szintén a materiális szempontok játsszák a döntő szerepet: az alkalmazottakhoz képest kereshető magasabb jövedelmet és a rugalmas munkaidőt tartják a legnagyobb előnyének. Az eredmények szerint pozitívumnak gondolják továbbá, hogy a vállalkozók könnyebben megvalósíthatják életcéljukat, mint az alkalmazottak. Érdekes, hogy jelentős mértékű azoknak az aránya (30%), akik magas összegű EU-s támogatások és adókedvezmények igénybevételét remélik ettől a munkavállalási formától.

A vállalkozási lét legfőbb ellenérve a vállalkozás beindításához szükséges pénz hiánya, a válaszadók kétharmada jelölte meg ezt a három legfontosabb ok egyikeként. Egyharmad azok aránya, akik szerint gazdasági kapcsolatok, egynegyed pedig azoknak, akik szerint politikai kapcsolatok nélkül nem tud boldogulni egy vállalkozás.