Mit kap a magyar filmgyártás?

A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. (MNF) mintegy 11,2 milliárd forintot fordíthatott filmszakmai támogatásra 2011 és 2013 között – derül ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkárának egy írásbeli kérdésre adott válaszából. A tárcát 17 írásbeli kérdéssel bombázta a kulturális bizottság elnöke. Az LMP-s Ikotity István többek között azt firtatta, hogy a kormányzat mennyire elégedett az MNF-et irányító Andrew G. Vajna tevékenységével, vagy hogy mekkora összegekkel támogatták a magyar filmgyártást.

Az MNF az idei költségvetésben a tavalyi évhez hasonlóan 5,1 milliárdos állami támogatást kap, 2012-ben ez az összeg 5,5 milliárd volt. A 2011-es büdzsében a filmek gyártásának támogatására 656 milliót, míg egy másik tételsorban, a magyar film támogatása címszó alatt 1,655 milliárd forintot terveztek. Az MNF minden évben költségvetési összeg alapján köt szerződést a tulajdonos MNV Zrt-vel. Minden év decemberében a hatos lottó adójának befolyt összege alapján az éves támogatást még korrigálják. Ezek alapján az MNF filmszakmai támogatásokra 2011-ben 1,484 milliárd, 2012-ben 5 milliárd, míg 2013-ban 4,8 milliárd forintot költött.

Az MNF 2012-ben 946 millió forint értékben kötött szerződéseket a játékfilmek támogatására, 2013-ban már 3,99 milliárdot. A támogatási szerződések tartalmazzák az art mozik számára nyújtott üzemeltetési és forgalmazási gyorssegélyeket, a diplomafilmeket és az egyedi támogatásokat is. A működésre 2011-ben 140,6 millió, 2012-ben 713,3 millió, míg 2013-ban 860 millió forintot kaptak az MNV-től.

A filmalappal 2012-ben kötött szerződések közül a legnagyobb értékű az Örök béke/Isteni műszak című alkotás volt 150 millióval, a Viharsarok 60 millió forintot kapott. Gyártás előkészítésre a Liza a rókatündérnek 205 millió, míg A nagy füzetnek 150 millió jutott. A forgatókönyvek közül a Repülő ember, a Budapest bár 7,5 milliót kapott.

A tavalyi szerződések közül a legtöbbet a forgatókönyvek közül a Hímpor kapta 6,5 millióval, 3 milliót kapott a Salamon király legendája, valamint a Született Bécsben című alkotások. Gyártáselőkészítés címszó alatt 7,5 millió jutott a Saul fia, A tiszta szívvel, A nem ismert tartomány és a Halottlátó produkciók 1. részletei. A filmek közül a legnagyobb támogatásokat Délibáb/Mirage (350 millió), a Swing (325 millió), az Argo2 (325 millió), a Fehér Isten, a Coming Out és a Víkend kapták (280-280 millió).

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) terhére 2010 óta összesen 1 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg 2010–2013 között, 819,7 milliót filmgyártásra, míg 187 milliót forgalmazásra. A legtöbb pénzt még 2010-ben fizették ki, összesen 499,7 milliót, míg 2011-ben 327,4 milliót, 2012-ben 141,7 milliót, míg 2013-ban már csak 37,9 millió forintot osztottak szét. Mivel az egész estés játék-, dokumentum-és animációs filmek, továbbá a kísérleti filmek és a vizsgafilmek gyártása kizárólag a filmalapon keresztül támogatható, az NKA és az Emmi terhére a nem egész estés filmek gyártása, valamint a nem filmgyártást célzó egyéb mozgóképszakmai tevékenységek támogathatóak.

A médiahatóság a 2012–2014 között 46 dokumentum és 41 animációs filmet támogatott. Az Emmi legutóbb 2011-ben nyújtott támogatást filmek gyártására összesen 759,476 millió forint értékben. A legtöbbel, 140 millió forinttal Szabó István az Ajtó című filmjét támogatták. Szász János A nagy füzet című filmje 100 milliót, Az utolsó rapszódia 67,8 millió forintot kapott.
Rétvári pozitívnak tekinti Vajna 2011 óta folytatott kormánybiztosi tevékenységét.

Szerinte ezen idő alatt sikerült az adóságokkal terhelt, zavaros pénzügyi megoldásokkal és átláthatatlan, nehezen ellenőrizhető finanszírozási elemekkel terhelt filmtámogatást teljesen új alapokra helyezni. Konszolidálták a Magyar Mozgókép Alapítvány (MMKA) és a producerek közel 10 milliárdos adósságállományát, új pályázati rendszert indítottak el, több külföldi produkció itteni gyártására került sor, 2012 ősze óta több fesztiválsikert értek el a magyar filmek.

A kulturális bizottság elnöke nem értékelte ilyen jónak Vajna teljesítményét. Ikotity szerint az átalakítás átgondolatlanul hajtották végre, amely során 2011-ben és 2012-ben nem készült magyar film, 2011 óta a Magyar Filmszemlét sem rendezik meg. Nem hangolták össze a filmszakmai területek (gyártás, forgalmazás) működését. Az MNF ugyanis kizárólag játékfilmekkel, a médiahatóság dokumentum és animációs filmekkel, az NKA a rendezvények finanszírozásával, a Nemzeti Filmiroda pedig hatósági feladatokkal foglalkozik.