Nem megfelelő a magyarországi kisebbségek védelme?

Az MRG szerint a rendőrség "nem igazán" nyomoz hatékonyan azon bűncselekmények ügyében, amelyekben romák az áldozatok. Ez abból is látszik, hogy - mint írták - nem reagált megfelelően a szélsőséges, félkatonai szervezetek gyöngyöspatai "járőrözésére" 2011-ben, amikor a roma közösség volt a célpontja a heteken át tartó durva bánásmódnak és megfélemlítésnek.

A jelentésben kitértek arra, hogy meglehetősen gyorsan folynak azok az eljárások, amelyekben romákat vádolnak "magyarellenes" bűncselekményekkel. Az egyik ilyen eset 2009-ben - nem sokkal a romagyilkosságok után - történt: kilenc roma férfit vádoltak meg azzal, hogy "magyarellenes bűncselekményt" követtek el, amikor botokkal megtámadtak egy autót, amelyről úgy hitték, szkinhedek ülnek benne. Mint írták, az autóban ülők - akik közül az egyiknek valóban volt kötődése rasszista csoportokhoz - kisebb sérüléseket szenvedtek. Az MRG szerint habár nem volt hiteles bizonyíték, azzal vádolták meg a romákat, hogy "gyűlölet-bűncselekményt követtek el magyarok ellen". Első fokon a bíróság börtönbüntetést szabott ki, másodfokon ugyanakkor ezt nem látták bizonyítottnak.

Az MRG szerint "az intézményesült rasszizmus az egyik legvalószínűbb oka a magyar igazságszolgáltatás kettős mércéjének".

Megjegyezték: a Legfelsőbb Bíróság 2011-es döntése alapján a rasszista szervezetek, így a szkinhed csoportok elleni bűncselekményeket nem lehet gyűlölet-bűncselekménynek tekinteni.

Jelentésében a szervezet más európai országokra is kitért, például Bulgáriára, Franciaországra, Görögországra, Ukrajnára és Nagy-Britanniára. A jelentés alapján a menekültek, bevándorlók, zsidók, muszlimok és romák vannak leginkább kitéve a gyűlölet-bűncselekményeknek. Több országban a gazdasági válság következményeiért is a kisebbségeket okolják az emberek. Megítélésük szerint gyakori probléma, hogy az áldozatok nem tudják, kihez fordulhatnának.