A szóvivő lehetségesnek nevezte, hogy a mostani mozgósításkor mintegy százezer tartalékos kapott behívót, de ezek mindegyikére sem lesz szüksége a terrorellenes erőknek. Tájékoztatása szerint a hadkiegészítő parancsnokságok jelenleg összesítik, hogy mekkora forrással rendelkeznek, a különböző fegyveres erők vezetésében pedig azt, hány és milyen képzettségű katonára van szükségük.
Liszenko ezzel cáfolta és az "információs hadviselés részének" nevezte azokat a híreket, amelyek szerint a terrorellenes erők emberhiánnyal küzdenének, és azt is tagadta, hogy erőszakkal, az utcákról gyűjtenék be a "hadra fogható" férfiakat.
Az ukrán parlament július 22-i ülésén hagyta jóvá az újabb részleges katonai mozgósításról szóló elnöki rendeletet. A határozat indoklása szerint a részleges mozgósításról hozott döntésre "a katonák és békés lakosok halálát okozó terrorizmus kelet-ukrajnai terjedése" miatt van szükség, továbbá azért, mert Oroszország jelentős csapatokat csoportosít át Ukrajna határaihoz, ami "külső támadás veszélyét jelenti, és fenyegeti az ukrán állam függetlenségét".
A rendelet elfogadása után a nyugat-ukrajnai Csernyivciben, a múlt héten pedig Kárpátalja több településén útlezárásokkal tiltakoztak a helyi lakosok a mozgósítás ellen. Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminisztert pénteken Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter telefonbeszélgetésük során biztosította, hogy az ukrajnai katonai mozgósítások "nem etnikai alapon történnek".
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének információi szerint a részleges mozgósítás mostani, harmadik szakaszában Kárpátalján 2500 ember, arányaiban körülbelül 250 magyar nemzetiségű férfi behívásával lehet számolni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.