Finnország is uniós kártérítést vár a szankciók okozta veszteségei miatt

Finnország as utóbbi időben komoly erőfeszítéseket tett a gazdasága élénkítésére, miután két éven át a lassuláson ment keresztül, ami komoly gondokat okozott az elektronikai és a papíriparában. Egyes közgazdászok azt jósolják, hogy idén további gazdasági csökkenés következik be, ám a finn pénzügyminisztérium 2014-ben 0,2 százalékos növekedést tart valószínűnek. Ilyen helyzetben érte Finnországot az újabb amerikai és uniós gazdasági szankciók bevezetése Oroszország ellen, amely egyébként számára a harmadik legfontosabb külpiac, ugyanis a külföldre irányuló finn export mintegy 10, százalékát veszi fel. 

Sauli Niinistö finn elnök sajtóértekezleten hozta a honfitársai tgudomására, hogy Finnországnak teljesítenie kell az Európai Unió által Oroszország ellen hozott szankciókat, azokról nem tárgyalhat külön Oroszországgal. Az államfő a Finnek Pártja elnökének, Timo Soininak arra a korábbi megjegyzésére reagált, amely szerint Finnországnak kétoldalú tárgyalásokat kellene kezdenie Oroszországgal. "Biztos vagyok benne, ha a szankciókról kétoldalú és nem csupán az EU-n keresztül tárgyalunk Oroszországgal, az eredmény jobb lesz" - érvelt a finn parlament külügyi bizottságának elnöke. Szerinte Finnországnak profitálnia kellene abból, hogy Niinistö eredményesen törekszik jó kapcsolatok fenntartására Oroszországgal. "Az életben és a politikában megnyilvánuló személyi kapcsolatok jelentőségét néha szem elől tévesztik Finnországban" - figyelmeztetett a finn politikus. Ám a finn államfő megmagyarázta az álláspontját, leszögezve: "abszolúte életfontosságú az Oroszországgal való párbeszéd fontossága. "Nem számít, hogy elítéljük és helytelenítjük a lépéseit, fenn kell tartanunk a kommunikációs vonalakat és meg kell beszélnünk a dolgokat."

A finn miniszterelnök, Alexander Stubb ugyanakkor elismerte, hogy a nyugati szankciók és az orosz válaszintézkedések gazdasági válságot is idézhetnek elő az országában. Ám sajtóértekezletén ő is arról beszélt: „mondjuk ki kristály tisztán, miért vagyunk ilyen helyzetben. Azért, mert egy ország megtámadott egy másik országot és durván megsértette a nemzeti jogot.” „Ebben a helyzetben szükség volt a szankciókra” – fejtegette. Ugyanakkor egyértelművé tette, hogy egyetlen más uniós országnak sem szabad többet szenvednie gazdaságilag a többieknél azért, mert szankciókat léptettek életbe Oroszországgal szemben. „Teljesen világos, hogy ha egy bizonyos országot aránytalanul sújtanak a szankciók, akkor azt kártalanítani kell. Ezért az is egyértelmű, ha a szankciók aránytalanul sújtják Finnországot, segélyért fogunk folyamodni az EU-s partnereinknél.” „Tehát ragaszkodnunk kell a gazdasági szolidaritás elvéhez. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szankciók által leginkább sújtott tagállamoknak valamilyen formában kártérítést kell kapniuk”- hívta fel a figyelmet a finn kormányfő, aki ennek formájáról, összegéről nem közölt részleteket.

A Finn-Orosz Kereskedelmi Kamara nyilvántartása szerint Finnország 2013-ban 5,4 milliárd euró értékben exportált termékeket Oroszországba. Ennek az összegnek 7,5 százaléka - a The Helsinki Times szerint 405 millió euró - volt élelmiszeripari termék és ital. A legnagyobb vesztes kétségtelenül a Valio nevű cég, amely különösen függ az Oroszországba irányuló exporttól, az oda irányuló finn élelmiszer-kivitelnek kétharmadát adja a finn élelmiszer- és italipari szövetség vezérigazgatója, Heikki Juulinen szerint. A többi durván 30-40 finn vállalat, amely élelmiszert és italt szállít Oroszországba, szerinte képes lesz alternatív piacokat találni a termékeik részére.

A The Moscow Times című moszkvai angol nyelvű napilap szerint orosz turisták évente durván kétmilliárd eurót költenek el Finnországban. Kétséges, hogy ezután is annyi orosz turista látogat-e Finnországba, különösen Szentpétervárról, mint eddig.

Ám Finnország számára különösen súlyos gondot jelentene, ha Oroszország beváltaná azt a fenyegetését, hogy megtiltja a külföldi légi társaságoknak, hogy repülőgépei továbbra is igénybe vehessék Szibéria légterét. Az ilyen járatok szüneteltetése bénító csapást jelentene a Finnair légitársaság számára, amely 15 ázsiai desztinációba indit közvetlen légi járatokat, és 2010-2020 között meg akarja kétszerezni üzleti forgalmát. Ha Moszkva betiltaná a Szibéria feletti járatokat, ezzel a finn légitársaság versenyképes részlegét veszítené el. És természetesen csökkenne a helsinki repülőtérnek, mint az Európa és Ázsia között lebonyolódó légi forgalom központjának a jelentősége. 

Anna Sotaniemi, a finn közlekedési minisztérium miniszteri tanácsosa a félreértések elkerülése végett úgy fogalmazott: "Oroszország ellenőrzése alatt tartja a saját légterét. És nincsenek olyan nemzetközi szabályok, amelyek ezt megtiltanák Oroszországnak" - nyilatkozta a Helsingin Sanomat című finn lapnak.