Putyin mégsem darabolná fel Ukrajnát?

Vlagyimir Putyin először mondta ki nyíltan, hogy létre kellene hozni egy új államot Ukrajna délkeleti részén. Putyin az orosz állami tévének még pénteken adott, de csak vasárnap sugárzott interjúban vetette fel ezt.

Az orosz államfő úgy fogalmazott, hogy haladéktalanul lényegre törő tárgyalásokat kell kezdeni egy új állam létrehozásáról és megszervezéséről Ukrajna délkeleti részén, hogy meg lehessen védeni az ott élő emberek törvényes érdekeit.

Oroszország eddig csupán azt követelte, hogy kapjanak szélesebb körű autonómiát a többségében orosz ajkú, kelet ukrajnai régiók, szövetségi berendezkedés keretében.

Putyin mégsem darabolna?

Vlagyimir Putyin nem a délkelet-ukrajnai szakadár területek államiságának megadásáról, hanem az Ukrajnán belüli állami berendezkedésről szóló tárgyalásokról beszélt - korrigálta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az államfő televíziós nyilatkozatában közöltekről megjelent vasárnapi sajtóértelmezéseket Cseljabinszkban. A Kreml befolyásos tisztviselője azt mondta, hogy "olyan értelmezések" jelentek meg, mintha az orosz államfő a Kelet-Ukrajna önálló államiságáról folytatandó tárgyalásokról beszélt volna a Pervij kanal tévécsatornának. Peszkov kijelentette, hogy "egyáltalán nincs szó" Novorosszijának nevezett szakadár délkelet-ukrajnai terület szuverenitásáról.

Oroszország nem nézheti tétlenül, ha emberekre lőnek Ukrajnában - mondta az orosz államfő az orosz állami tévécsatornának adott interjúban. "Meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy Oroszország nem maradhat tétlen, ha embereket lőnek le szinte közvetlen közelről" - mondta Putyin.

Arra a kérdésre, hogy megjósolható-e az ukrán válság végének időpontja, nemmel válaszolt. "Az nagyban függ a jelenlegi ukrán hatóságok politikai akaratától" - tette hozzá.

Merkel szankciókat szeretne

Mindeközben az Európai Unió kizárta a helyzet katonai rendezését, és az Oroszországgal szembeni szankciók kapcsán sincs teljes egység. Az azonban világos, hogy Oroszország támogatja a felkelőket.

"Ha az elkövetkező napokban nem javul a helyzet Ukrajnában, akkor újabb uniós szankciókat fognak elrendelni Oroszországgal szemben" - közölte Angela Merkel német kancellár az éjszakába nyúló szombati brüsszeli EU-csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján.

A kancellár a sajtótájékoztatót megnyitó nyilatkozatában, majd kérdésekre válaszolva többször is leszögezte, az ukrajnai konfliktust nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Hozzátette, ezzel az összes uniós tagország egyetért.

A maga részéről ebből az alaptételből azt a következtetést is levonta, hogy a fegyverszállítás - és annak eredményeként a kijevi kormányzat katonai megerősítése - sem mozdítja elő a rendezés ügyét. 

Megjegyezte, hogy a fegyverszállítások kérdésében az egyes EU-tagországok már nem feltétlenül vallanak azonos nézetet. Az eltérő állásponton levő országok közül Merkel nem nevezett meg egyet sem, diplomaták azonban elmondták, hogy Litvánia például az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások mellett érvelt.

Az osztrák kancellár azonban szkeptikusan nyilatkozott az Oroszország elleni szankciókról. Werner Faymann szerint a szankciók nem csodaszerek, hanem épp ellenkezőleg, az eddigiek sem feltétlen azt az eredményt hozzák, amit egyesek gondoltak. A szankcióktól nem érnek annyit, mint a béketárgyalások - jegyezte meg Faymann.

Titokban bekeményít a NATO

A NATO az ukrajnai válságban követett orosz politika miatt kiépít öt állandó támaszpontot Kelet-Európában és létrehoz egy négyezer fős gyorsreagálású alakulatot, a döntést minderről a jövő heti csúcstalálkozón hozzák meg - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap.

A beszámoló szerint a 28 NATO-tagállam nagyköveti szinten már megállapodott a "putyini újorosz" politikára kidolgozott válaszlépéseket összefoglaló stratégiáról, amelyet a jövő heti walesi csúcstalálkozón a legmagasabb szinten fogadnak majd el.

A készenléti akcióterv nevű, 20 oldalas, titkos minősítésű dokumentum szerint Oroszország veszélyezteti az euroatlanti térség biztonságát és úgynevezett hibrid hadviselést folytat Ukrajna ellen. A FAS információi szerint a szövetség azt tervezi, hogy létrehoz egy-egy támaszpontot a balti államokban - Észtország, Lettország, Litvánia -, valamint Lengyelországban és Romániában. Ezek regionális felderítő, logisztikai és bevetési tervezési központként szolgálnak majd, személyzetük többnemzetiségű lesz, támaszpontonként 300-600 ember. 

A NATO továbbá tervezi, hogy az öt tagállamban harcra képes, bevethető alakulatokat is állomásoztat majd határozatlan időre, rotációs alapon, és rendszeresen nagyszabású, több ezer főt megmozgató hadgyakorlatokat tart.

A terv másik fő része egy 4000 fős, nagyon gyors reagálású alakulat összeállítása. Ez lenne a NATO "lándzsahegye", egységei a tagállamokban állomásoznának és 2-7 napon belül bevethetőek lennének, az új alakulat harckészültsége így jelentősen meghaladja az úgynevezett NATO Reagáló Erő (NRF) harckészültségét.