A legtöbb menekültstátust kérelmező személy Koszovóból, Pakisztánból, Afganisztánból, Algériából és Szíriából érkezik, de szakértők nem zárnak ki egy Ukrajna felől meginduló menekülthullámot sem. A menekültek nagy része csak tranzitországnak tekinti hazánkat Németország vagy Franciaország felé.
A migráció ugyanakkor a nemzetbiztonsági és egészségügyi kockázatok (például a fertőző betegségek megjelenése) mellett jelentős, több milliárd forintos kiadást is terhel az országra. 2012–2013-ban évente közel ötmilliárd forintot emésztett fel a menekültügy kezelése, a hazánkba érkező bevándorlók szűrése, ellátása - olvasható a Magyar Nemzet cikkében.
A migránsok ellenőrzésében ma már ugyan hatósági jogköre van az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és a Terrorelhárítási Központnak is, egy konfliktus miatti nagy tömegű bevándorlás esetén azonban szakértők szerint szinte lehetetlen ellenőrizni, hogy a harcoló felek kit „dobnak át” a határon. Az embercsempész bandák a jelentős profit reményében készek merénylőket vagy terroristacsoportok logisztikai háttérembereit is átvinni az európai határokon, de a nem klasszikus fedést alkalmazó kémek, a fegyver- és a drogkereskedők is könnyen átkelhetnek az országon.
Tavaly óta drasztikusan megnőtt a hazánkba érkező menekültek száma. Az Európai Unióban sehol nem volt ekkora növekedés az előző évhez képest annak ellenére, hogy az egész kontinenst érinti a probléma.
Magyarországon az elmúlt években átlagosan két-háromezer menedékkérelmet regisztráltak. Tavaly viszont a korábbi években nem tapasztalt mértékben növekedett a menedékjogi kérelmek száma, az előző évhez képest kilencszeresére, vagyis 2013-ban 18 900 menedékjogi kérelmet regisztráltak – tudta meg a lap a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.