Sokkal kevesebben járnak bölcsődébe Magyarországon, mint az EU-ban
Az Európai Unióban azonban majdnem minden harmadik gyermeknek biztosítottak napközbeni ellátást – derült ki a statisztikai hivatal tanulmányából. Szerintük ez azért van, mert a bőkezű családtámogatási rendszer lehetővé teszi a kismamáknak, hogy otthon maradjanak a gyermekekkel. Szakértők azonban úgy látják, hogy túl kevés a bölcsődei férőhely Magyarországon, ráadásul az ellátásért sok esetben fizetni kell. Közrejátszhat az is, hogy a kisgyermekes anyukákat kevésbé szívesen alkalmazzák a vállalatok, mint másokat.
A bölcsődei ellátást kötelezően csak a tízezer főnél népesebb településeken kell biztosítani. A hivatal szerint még a bölcsődékkel viszonylag jól ellátott budapesti kerületekben is a biztos férőhelyhez többnyire a beiratkozást megelőző évben be kell nyújtani a felvétel iránti kérelmet. A probléma megoldására a családi napközik mellett az óvodákkal kombinált bölcsődéket létesítettek, mégis, a három évesnél fiatalabb gyermekek 22 százaléka élt olyan településen, ahol helyben nem biztosított a napközbeni ellátás. A kisebb településeken hiánypótló lehetőséget nyújt egy-egy családi napközi, amely nélkül egyáltalán nem lenne megoldható az ott élő kisgyermekek napközbeni elhelyezése.
Míg 2010-ben egy férőhelyre országosan tíz, addig 2013-ban hat jelentkező jutott. Az országos átlagnál sokkal kedvezőbb a helyzet Budapesten és Csongrád megyében, kiemelkedően alacsony az ellátási kapacitás Nógrád megyében, ahol még tavaly is 14 igénybe vevő jutott egy férőhelyre, a budapesti több mint négyszerese.
A statisztikai hivatal összehasonlítása szerint a családtámogatásra fordított kiadásoknak a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) viszonyított aránya az uniós tagországok közül a hetedik legmagasabb. Elismerik, hogy itthon kevéssé elterjedtek a rugalmas foglalkoztatási formák, a részmunkaidő, így többnyire az anyukák vállalják gyermekük gondozását. A szülők sok esetben nem szívesen utaztatják a gyermeket, még ha ők maguk ingáznak is a munkába.
A három évesnél fiatalabb gyermeket nevelő anyukák körében mindössze hat százalékot ért el a foglalkoztatottság 2011-ben, ami az EU-tagállamok közül a legalacsonyabb. Még a következő legkisebb foglalkoztatási szintet felmutató Szlovákiában is a kisgyermekes anyák 19 százaléka dolgozott, hét uniós országban pedig a 70 százalékot is meghaladta a három éven aluli gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája.
A bölcsődék kihasználtsága a rendszerváltozás óta meghaladta a 100 százalékot, 2013-ra országos szinten megszűnt a túlzsúfoltság, a rendelkezésre álló férőhelyek 97,8 százalékára jutott beíratott gyermek. Túljelentkezés ott fordul elő, ahol van munkahely és ahol nem jelent megerőltető terhet a családoknak az ellátásokért fizetendő térítési díj. A gondozási díj bevezetésnek első évében, 2012-ben az akkor működött 704 bölcsőde 40 százaléka (285 bölcsőde) vezette be a díjat. A tavaly működő 724 bölcsőde közül 306 volt fizetős, de mindig voltak olyan gyermekek, akik mentesültek a gondozási díj megfizetése alól.
Több nő dolgozik
A statisztikai hivatal idei második negyedéves adatai szerint az előző év azonos időszakához képest 37 százalékkal (12 460 fővel) nőtt azon dolgozni visszatérő nők száma, akik korábban anyasági ellátásban részesültek, vagy családjukat látták el – hívta fel a figyelmet Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium női foglalkoztatás javításáért felelős volt miniszteri biztosa.A jelentős növekedés egyértelműen bizonyítja, hogy a kormány jó úton jár, kisgyermekes anyákat segítő intézkedései hatékonyak – tájékoztatott Szalai Piroska. Kiemelte: a Munkahelyvédelmi Akció keretében 2013 óta járulékmentesség, illetve járulékkedvezmények illetik meg a munkáltatókat, ha GYES-ről vagy GYED-ről visszatérő anyákat foglalkoztatnak.
2014 januárjától pedig a GYED Extra keretében a szülők gyermekük egy éves kora után korlátlanul dolgozhatnak az anyasági ellátásuk megtartása mellett. Az idei második negyedévben 46 256 olyan nő dolgozott, aki korábban azért nem volt jelen a munkaerőpiacon – tehát inaktívnak minősült a statisztikák szerint –, mert anyasági ellátásban részesült, illetőleg a családját látta el.
A jelentős növekedés egyértelműen bizonyítja, hogy a kormány jó úton jár, kisgyermekes anyákat segítő intézkedései hatékonyak – tájékoztatott Szalai Piroska. Kiemelte: a Munkahelyvédelmi Akció keretében 2013 óta járulékmentesség, illetve járulékkedvezmények illetik meg a munkáltatókat, ha GYES-ről vagy GYED-ről visszatérő anyákat foglalkoztatnak.
2014 januárjától pedig a GYED Extra keretében a szülők gyermekük egy éves kora után korlátlanul dolgozhatnak az anyasági ellátásuk megtartása mellett. Az idei második negyedévben 46 256 olyan nő dolgozott, aki korábban azért nem volt jelen a munkaerőpiacon – tehát inaktívnak minősült a statisztikák szerint –, mert anyasági ellátásban részesült, illetőleg a családját látta el. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.