Szerepjáték Brüsszelben

Jóllehet augusztus a nyári szünet ideje az Európai Unió intézményeiben, az idei év kivétel ez alól. Ezt nem csak az ukrán válság magyarázza, hanem a soros tisztújítás is, ahol egyelőre csak egyetlen pozíció új gazdáját lehet biztosra venni: az Európai Bizottság elnöke Jean-Claude Juncker lesz.

A volt luxemburgi miniszterelnök első komoly feladata a szerepek leosztása a november elsején hivatalba lépő bizottságban. Az alapszerződés annyit mond ki, hogy minden tagország jelölhet egy személyt, arról azonban az elnök dönt, az egyes jelölteknek milyen portfóliót szán. Ez összefügg azzal, hogy egy-egy tagország mekkora erőt képvisel, de vannak persze kivételek is: a finn Olli Rehn például az elmúlt öt évben a gazdasági és pénzügyekért felelős alelnök volt. Gyakori, hogy egy-egy tag több ötéves perióduson keresztül is a bizottság tagja marad, ám többnyire más pozícióban.

Tegnapig az éppen kormányváltáson átmenő Belgium kivételével minden tagország megnevezte a jelöltjét. A magyar kormány Navracsics Tibort küldi Brüsszelbe. A politikus jelenleg a Külgazdasági és Külügyminisztérium első embere, az előző ciklusban pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium élén állt. Tárcavezetőként pedig többször érte bírálat a José Manuel Barroso vezette bizottság részéről, elsősorban az Alaptörvény, illetve annak Brüsszel által kritizált módosításai miatt. Számára jó hír lehet, hogy fő „ellenfele”, Viviane Reding már az Európai Parlament tagja.

Arról egyelőre csak találgatni lehet, Navracsics milyen pozíciót kaphat, a politikus korábban azt közölte, a szomszédság- és bővítéspolitikai posztot töltené be legszívesebben. Ez a pozíció leginkább Ukrajna és a többi volt szovjet tagköztársaság miatt lehet érdekes, mivel azt Juncker jelezte: hivatali ideje alatt, vagyis a következő öt évben nem számít arra, hogy újabb tagok csatlakoznak a jelenleg 28 tagú közösséghez. Navracsics ugyanakkor nyilatkozata alapján szívesen vállalná a közlekedési vagy az innovációs portfóliót is.

Az igazán nagy harc vélhetően nem ezekért a tárcákért folyik majd, hanem olyan nagy területekért, mint a pénzügyek. Ezt Párizs gyakorlatilag magának követeli, amit egyértelművé is tettek azzal, hogy Pierre Moscovici korábbi európai ügyi és pénzügyminisztert jelölték. A gond csak az, hogy Brüsszelben attól tartanak, ha egy francia felel a pénzügyi fegyelemért, az alááshatja a franciákkal szembeni szigort – márpedig az elmúlt időszakban a túl magas deficit miatt komoly viták bontakoztak ki a bizottság és a François Hollande vezette ország között. Ezt a vélekedést osztja Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is, igaz, enyhítve azzal: Moscovici személyével szemben nincs kifogása.

A másik legnagyobb kérdés az lehet, milyen pozíció jut Jonathan Hill brit jelöltnek. David Cameron kormányfő, aki élesen bírálta Junckert, korábban az EU-ellenes alsóházi elnököt, Andrew Lansleyt küldte volna Brüsszelbe, a kevésbé ismert Hill ugyanakkor esélyt adhat arra, hogy komolyabb pozíciót kapjon a tagországi érdekek helyett a közösség szempontjait szem előtt tartó testületben.

Aligha lesz több nő

Hiába fogadkozott Jean-Claude Juncker az Európai Parlament előtt, valószínűleg nem tudja beváltani ígéretét: nem lesz több nő az új Európai Bizottság tagjai között. A brüsszeli testületnek jelenleg kilenc női tagja van, az új testületbe azonban a tagországok eddig csak öt hölgyet jelöltek. A bolgár Krisztalina Georgieva és a svéd Cecilia Malmström visszatérhet, mellettük Federica Mogherini olasz és a cseh Věra Jourová jelölése biztosra vehető.