Bizonytalan helyzetbe kerültek a mezőgazdasági termelők

A kormány a közelmúltban jelentette be, hogy 2014 és 2020 között a termelők 212 milliárd forint többlettámogatás kapnak, a MOSZ számításai szerint azonban, az agrártámogatások a 2013-hoz viszonyítva 240 milliárd forinttal csökkennek. Nem csak a közvetlen támogatásokra és vidékfejlesztésre fordítható EU-s forrás lesz kevesebb, hanem a nemzeti társfinanszírozás mértéke is – közölte Máhr András. „2013-ban az EU-ból 1318 millió euró közvetlen területalapú támogatást kaptunk, ezzel szemben a következő költségvetési ciklusban éves átlagban 1270 millió euró támogatást hagyott jóvá az unió, azaz évente mintegy 14 milliárd forinttal csökken a támogatás” – magyarázta.

A vidékfejlesztéssel kapcsolatos pénzek kapcsán azt mondta, hogy az előző hét éves periódusban 3,9 milliárd euró volt a támogatási keret, jelenleg viszont 3,455 milliárd euró áll rendelkezésre, s ez átlagosan 19 milliárd forintos csökkenést eredményez. Ez azt jelenti, hogy az uniótól az agrárium a következő hét évben 230 milliárd forinttal kap kevesebbet. A szakember szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy eddig az EU-pénzeket 25 százalékkal egészítette ki a költségvetés, ezzel szemben – a kormány döntése alapján – a jövőben ez csak 15 százalék lesz, azaz 160 milliárd forinttal juttat kevesebbet a kormány vidékfejlesztésre.

Rendkívül nehéz év elé nézünk, megjósolhatatlan következményei lesznek a forrásmegvonásoknak – hangsúlyozta a szakember. „A csökkenő támogatások mellett szembe kell nézni az orosz embargóval, az 1200 hektár feletti támogatások 100 százalékos megvonásának következményeivel, miközben sehol sem tart a vidékfejlesztési program uniós jóváhagyatása, kérdéses, hogy mikor kerülhet sor új pályázatok meghirdetésére. A gazdák az eddigi szabályok alapján kezdték meg az őszi munkákat, kockáztatva, hogy egy későn megjelent jogszabály miatt megbüntethetik őket” – mondta.
A vállalkozások számára az is feszültséget okoz, hogy a kormány a 2014. augusztus 31-én lezárult Agrár Környezetgazdálkodási Programot (AKP) nem hosszabbította meg, és ez – a MOSZ számításai szerint – közel 50 milliárd forint további bevétel kiesést okozhat. „Teljes bizonytalanság van, a gazdák nem tudnak jó választ adni arra a kérdésre, hogy folytassák-e az általuk eddig megkezdett környezetkímélő programjaikat, vagy búcsút mondhatnak vállalkozásaiknak” – tette hozzá. A napokban megjelent kormányhatározat szerint évi 8,72 milliárd forinttal nő 2015-2020 között az AKG program kerete, részleteket azonban nem lehet tudni.

Az agrárium húzza a GDP-t

A magyar mezőgazdaság teljesítménye nagyban hozzájárult a GDP második negyedévi 3,9 százalékos növekedéséhez – nyilatkozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az MTI-nek. A miniszter kiemelte, hogy a mezőgazdaság teljesítménye az említett időszakban 5,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, így az egyik leggyorsabban növekvő ágazat Magyarországon. Az agrárium teljesítményét többek között az állatállomány növekedése, a kalászos gabonák és például a meggytermés kedvező alakulása húzta – közölte.