Több száz gyerek elrablása után indulhat a per

Most először indul per az argentin piszkos háború gyerekrablásai miatt. Két orvos és egy bába áll a bíróság elé, hivatalosan az 1976 és 1983 között lefolyó születési anyakönyvi kivonatok hamisítása miatt. A Buenos Aires-i ügyészek a ma már a nyolcvanas éveikben járó Norberto Biancót és Raul Martint, valamint Luisa Yolandát azzal vádolják, hogy a megszületett csecsemőket átadták az argentin kormány szimpatizánsainak.

A hetvenes évek közepén került hatalomra Jorge Videla tábornok által vezetett katonai junta 1976 márciusában, Argentínában. Az új vezetés úgy döntött, hogy leszámol a politikai ellenfeleivel. Jogvédők szerint közülbelül 30 ezer embernek veszett nyoma ezekben az időkben.

Mindennapossá vált a gyakorlat, hogy elvették az ellenzékiek gyerekeit. Az ellenségesnek minősített nőktől elvették az újszülöttjeiket, akiket a rendőrségnél vagy a katonaságnál dolgozó gyermektelen szülőknek adtak, teljes titokban. A gyerekrablásokat civil ruhások végezték és titkos központokra szállították őket. Nem volt kegyelem azoknak sem, akik a szüleikkel maradhattak: a gyerekeket és a szüleiket egymás szeme láttára bántalmazták. Azokat pedig, akik nem élték túl a kínzásokat jelöletlen tömegsírba vagy az óceánba dobták.

A per hírének hallatára több, a családjától elszakított ember is bizalmát fejezte ki a hatóságokkal szemben. Azonban a büntetőperek hosszú hónapokat, akár éveket is igénybe vehetnek. 

Miután 1983-ban a junta megbukott, minden erejükkel próbálták elkerülni a felelősségrevonást, de a jogvédő szervezetek a mai napig foglalkoznak a családok megcsonkítása utáni nyomozással.

Becslések szerint a piszkos háborúban körülbelül 30 ezer ember halt meg vagy tűnt el. A regisztrált 500 elrabolt gyermekből körülbelül százan találták meg eddig a szüleiket.