Durván csökkentheti a lakosságszámot a migráció

A SEEMIG-projekt hazai adataiból kiderül: legalább 350 ezer olyan magyar élt külföldön 2013 elején, aki a rendszerváltozás után hagyta el az országot, és legalább egy éve, tehát tartósan más országban lakik.

Mint Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese fogalmazott, ennél lényegesen többen rendelkeznek migrációs tapasztalattal, hiszen sokan éltek és egy évnél rövidebb ideig jelenleg is élnek külföldön, ám a felmérésben csak a tartósan, tehát egy évnél hosszabb ideje elvándorlókat vették figyelembe. Ha ehhez hozzászámítják azt a 190 ezer embert, akik a népszámláláskor itthon volt ugyan, de saját bevallása szerint élt már külföldön, akkor a kivándorlásban már csaknem 600 ezer ember érintett.

A felmérés alátámasztotta azokat a tapasztalatokat, amelyek szerint főleg fiatalok és diplomások távoznak nagy számban Magyarországról: az 1989 után kivándoroltak 60, a frissen távozottak pedig már több mint 80 százaléka 40 éven aluli és 32 százalékuk felsőfokú végzettségű, miközben a Magyarországon élőknek csak a 18 százaléka rendelkezik diplomával.
A „reális migrációs hipotézis” a jelenlegi negatív vándorlási egyenleg tartós fennmaradását feltételezi, amely csak 2030-as évek közepétől válik ismét pozitívvá. A népesség-előreszámításnál ez azt jelenti, hogy a 2060-ra becsült 7 millió 920 ezer fős népességszámhoz viszonyítva további mintegy 600 ezer fős népességvesztéssel kell számolni, és ezzel 7 millió 330 ezerre csökkenhet Magyarország tényleges lakosságszáma.