Éjjel háromig vitázott a Parlamentben néhány kitartó képviselő

Felszólalásra jelentkezett a köztársasági elnök a parlamenti ülésen, dem a nagyobb izgalmat keltő amerikai kitiltási botrányról eddig egy szót sem ejtett, hanem a környezetvédelemről beszélt. Áder, amióta megválasztották elnöknek, átlagos ülésnapon még soha nem szólalt fel: mindössze kétszer beszélt a Parlamentben, először a megválasztásakor, másodszor pedig idén májusban, a választás utáni első ülés megnyitásakor. Sőt, utoljára 2008-ban volt olyan, még Sólyom László elnöksége alatt, hogy az elnök nem alakuló ülésen, vagy a megválasztásakor, illetve Schmitt Pál a lemondásakor szólalt fel a Parlamentben - a témaválasztás már csak ezért is meglepő.

Legutóbb épp az ENSZ figyelmeztetett arra, hogy nagy a baj - mondta Áder. Ez pedig nem csak környezeti kérdés, hanem a világ biztonságát is befolyásolhatja. Nekünk, magyaroknak is fel kell készülnünk az egyre szélsőségesebb természeti katasztrófákra, és arra, hogy ha mégis baj volna, mérsékeljük a károkat - fogalmazott.

Áder a felszólalása elején még azt ígérte, hogy fog a választásokról beszélni, ám végül nem tért ki erre a témára. A képviselők reakciói sem hoztak nagy vitát, meghallgathattuk minden párttól, mennyire fontos a környezetvédelem - egyedül a jobbikos Kepli Lajos hozott némi izgalmat a beszédekbe újszerű definíciójával, amikor azt mondta, hogy "a GDP a profit, amelyet az éhbérért dolgozó munkás megkeres és kivisz az országból".

Az első felszólalás az MSZP-s Harangozó Tamásé volt, amelyben szóba került az amerikai botrány - de nem csak erről, egy eklektikus felszólalást hallgathattunk végig, amiben mintha csak az lett volna a tét, hogy miképp lehet minél több kormánykritikát besűríteni öt percbe. Lázár János hasonlóképp kezdte a válaszát, a miniszter a szocialisták korrupciós ügyeiről beszélt, majd kitért a költségvetésre és az amerikaiakra is. Ami a büdzsét illeti, arról azt ígérte, hogy nem lesz megszorítás, sem 2015-ben, sem 2016-ban, valamint azt, hogy kiemelt figyelmet fog kapni benne a bankelszámoltatás. Az amerikai botrányról pedig azt mondta: az Egyesült Államok régi szövetségesünk, ezért szükség van a kölcsönös megértésre. A kormány nem tud neveket, hogy valakiket kitiltottak volna az USÁ-ból - mondta.

Rogán Antal is beszélt a kitiltásokról: ő azt mondta, nem érdemes előre rohanni. Az amerikai ügyvivőre hivatkozott - mint mondta, ő úgy értelmezte André Goodfriend szavait, hogy nincs szó konkrét korrupciós ügyekről, csak általában korrupcióról. Arra kérjük a Gyurcsány-koalíció tagjait, hogy ne szervezznek újabb és újabb támadásokat Magyarország ellen - fejezte be felszólalását, már az EP-beli vitára is utalva.

A szokásokkal ellentétben egynaposra tervezett munkahét a köztársasági elnök felszólalása után nemzetközi szerződésekről szóló szavazásokkal indult. Döntöttek a képviselők a magyar-bahreini, a magyar-szaúdi, valamint a Jersey-vel kötött adóegyezményről, a Tajvanon ideiglenesen munkát vállaló magyarok helyzetét rendező megállapodásról, majd a magyar-román, államhatárokon átívelő közúti kapcsolatokról szóló megállapodásról. Szintén szavaztak az árufuvarozásról szóló vámegyezmény módosításáról, valamint az áruk ideiglenes behozatalát szabályozó nemzetközi egyezmény módosításáról. Minden esetben nemzetközi szerződésekről volt szó, amelyekben a kormányok már megegyeztek, a parlament a tartalmon nem változtathatott, de a képviselők rábólintása szükséges volt ahhoz, hogy életbe lépjen a szerződés. Ez csupán egyszerű gombnyomogatás volt, ezt a hét napirendi pontot alig negyedóra alatt lezavarták - a vitákon a múlt héten már túlestek a képviselők, egyedül a jobbikosok kötöttek bele a román egyezségbe, egyébként komoly vita nem volt.

Az MSZP-s Gúr Nándor a tisztes munka világnapjáról interpellált. A képviselő arról beszélt: a közalkalmazottak nincsenek biztonságban kollektív szerződés nélkül. A kormányzati válasz arról szólt: a többségnek van kollektív szerződése, és sokaknak biztosították a korkezdvezményes nyugdíj lehetőségét is.

Az LMP-ből Schmuck Erzsébet adott be interpellációt, az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodásról. A képviselő úgy véli, egy átláthatatlan, egyben a mi gazdaságunkra is veszélyt jelentő megállapodást készülnek támogatni.

A jobbikos Szilágyi György a népligeti útlezárásokról - és az emiatti halálos balesetről interpellált. Kontrát Károly annyit mondott: hogy egy terület le van-e zárva, az nem rendőrségi ügy, a katasztrófavédelem pedig három alkalommal adott ki felhívást, miután rájöttek, hogy az elzárt sportlétesítmény tűzoltóautóval nem megközelíthető. Ezután áthelyeztek több útakadályt, és más útvonalon, de megközelíthető lett a terület - mondta. Szilágyi azt válaszolta neki: autó nem tudott bemenni, sem mentőautó, sem a halottszállító nem jutott be.

A szocialista Bangóné Borbély Ildikó arról interpellált, hogy miért nem közölte a KSH a szegénységi adatokat mindeddig. Lázár János azt válaszolta neki: jól ismerhetik, ő nem annak a híve, hogy akár a Központi Statisztikai Hivatal, akár más egy adatot eltitkolhasson egy probléma megoldása során.

Az interpellációs kör után három ellenzéki javaslatról döntenek a képviselők, tárgysorozatba vegyék-e - a papírforma szerint nem fogják. (Az MSZP a paksi bővítést vizsgáló bizottság felállítását, valamint az MNB gazdálkodásának  rendkívüli ellenőrzését, a Jobbik pedig a Btk. szigorítását venné tárgysorozatba.) Ezek után jöhetnek az azonnali kérdések és a kérdések, majd várhatóan már az éjszakába nyúló vitákkal folytatják.

A miniszterelnök szavai szerint még ha hibának is tűnik Tasnádi László kinevezése, vállalja ennek következményeit, és a rendészeti államtitkár a posztján marad. Orbán Viktor ezt azután jelentette ki a Parlamentben, miután Novák Előd jobbikos képviselő Tasnádi László III/II-es múltjáról kérdezte őt az azonnali kérdések órájában.

A miniszterelnök a jobbikos Novák Előd kérdésére kifejtette: Tasnádi Lászlót a képviselők jelentős része régóta ismeri, 1990 után jelentős szakmai karriert futott be, kezdetben az Információs Hivatalnál, azután a rendvédelmi szervek védelmi szolgálatánál, majd az APEH bűnügyi igazgatójaként. Tasnádi László 2010 óta a belügyminiszter kabinetfőnökeként több mint 70-szer képviselte a tárcát nyilvános bizottsági üléseken, munkáját közmegelégedéssel végezte, ezért kapott lehetőséget az előrelépésre - fejtette ki. Felvetette: ha Tasnádi László jó volt APEH-osnak, rendvédelmisnek, információs hivatalban dolgozónak, vajon nem lehet-e jó államtitkárnak. Véleménye szerint lehet, ám ezt az álláspontját sokan kritizálták - a Fideszben is -, amit elfogad. "Föltéve, de nem megengedve, hogy ez hiba volt (...), hibát nem tudok egy másik hibával kijavítani, mert ilyenkor a hibákat nem kivonják egymásból, hanem összeadják" - fogalmazott Orbán Viktor, aki azt hangoztatta: még ha hibának is tűnik ez a döntés, vállalja a következményeit, és az államtitkár marad.

Az azonnali kérdések órájában az LMP-s Szél Bernadett arról beszélt a miniszterelnöknek, hogy sok száz ezer magyar állampolgár "menekült külföldre, mert Magyarországon nem tud egyről a kettőre jutni", majd azt kérdezte, mit akar lépni a kormány.

Válaszában Orbán Viktor azt mondta: az Európai Unió egy egységes munkaerőpiac, ahol az emberek szabadon mozoghatnak. Szerinte amit Szél Bernadett mond, abba a logikába vág, amit David Cameron brit miniszterelnök képvisel, aki "haza akarja toloncolni a magyarokat Londonból". "Ön valóban azoknak a miniszterelnököknek (...) a malmára akarja hajtani a vizet, akik ma azért dolgoznak (...), hogy megvonják a közép-európaiak munkavállalási lehetőségét a saját hazájukon kívül?" - tette fel a kérdést az LMP-s politikusnak. Ezek az emberek vendégmunkások - folytatta a kormányfő -, akik a becslések szerint évi kétmilliárd eurót küldenek haza. Ezeket az embereket nem kitoloncoltatni kell, hanem ki kell mellettük állni - mondta, hozzátéve, hogy ezek az emberek bármikor hazajöhetnek, "szívesen látjuk őket".

Az esti viták közt elsőképp az útdíjtörvény módosítását tárgyalták, majd a közlekedési balesetek szakmai vizsgálatáról szóló törvény átírása volt a téma. Ezután a Btk. szigorításáról szóló fideszes javaslat következett több órán át, ezzel a gólyatábori botrányok után szigorítana a Fidesz. Már éjszakába nyúló tárgyalás indult ez után a bírósági végrehajtásról szóló törvényről is, a napot pedig az NMHH zárta: előbb a hatóság 2013-as költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót vitatták meg, majd már a 2015-ös költségvetésükről kezdtek el tárgyalni.

Az egynapos munkahét hátránya volt, hogy ez utóbbira éjjel háromnegyed egy és fél három közt került sor, öt hozzászólással. Szűcs Lajos, a költségvetési bizottság előadója ismertette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2015-ös egységes költségvetését, amely 32,4 milliárd forintban határozza meg a hatóság jövő évi bevételi és kiadási főösszegét. Az NMHH médiatanácsa 174 millió forintos költségvetéssel rendelkezik, míg további 1,4 milliárd forint kezeléséről dönthet - mondta a javaslatot idézve. A kormánypárti képviselő tájékoztatása alapján, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 2015-ben 80,5 milliárd forintból gazdálkodhat. A kormányoldal nevében Halász János (Fidesz) kért támogatást az NMHH jövő évi költségvetésének elfogadásához.

Ellenzéki oldalról elsőként a szocialista Szakács László kapott szót, aki szerint a hatóság működése még átláthatatlanabbá válik a jövő évi költségvetése alapján. Hangsúlyozta, az NMHH-nak a jelenleginél nagyobb figyelmet kellene fordítania a médiapaletta színesebbé, plurálisabbá tételére, például a helyi médiumok támogatásával.

Novák Előd, a Jobbik vezérszónoka ezúttal is azt kifogásolta, hogy a költségvetésben nem részletezik a különböző kiadásokat, szerinte így az nem is alkalmas az általános vitára. Az ellenzéki képviselő nehezményezte, hogy információi alapján mindössze 20-25 milliárd forintot fordítanak új műsorok készítésére.

Az ülést végül hajnal három óra előtt néhány perccel zárták le. A folytatás jövő hétfőn jön, a mostani terv szerint akkor már rendes, kétnapos üléssel.

Az MSZP-s Gúr Nándor a tisztes munka világnapjáról interpellált. A képviselő arról beszélt: a közalkalmazottak nincsenek biztonságban kollektív szerződés nélkül. A kormányzati válasz arról szólt: a többségnek van kollektív szerződése, és sokaknak biztosították a korkezdvezményes nyugdíj lehetőségét is.

Az LMP-ből Schmuck Erzsébet adott be interpellációt, az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodásról. A képviselő úgy véli, egy átláthatatlan, egyben a mi gazdaságunkra is veszélyt jelentő megállapodást készülnek támogatni.

A jobbikos Szilágyi György a népligeti útlezárásokról - és az emiatti halálos balesetről interpellált. Kontrát Károly annyit mondott: hogy egy terület le van-e zárva, az nem rendőrségi ügy, a katasztrófavédelem pedig három alkalommal adott ki felhívást, miután rájöttek, hogy az elzárt sportlétesítmény tűzoltóautóval nem megközelíthető. Ezután áthelyeztek több útakadályt, és más útvonalon, de megközelíthető lett a terület - mondta. Szilágyi azt válaszolta neki: autó nem tudott bemenni, sem mentőautó, sem a halottszállító nem jutott be.

A szocialista Bangóné Borbély Ildikó arról interpellált, hogy miért nem közölte a KSH a szegénységi adatokat mindeddig. Lázár János azt válaszolta neki: jól ismerhetik, ő nem annak a híve, hogy akár a Központi Statisztikai Hivatal, akár más egy adatot eltitkolhasson egy probléma megoldása során. -->