A díjat a francia közgazdásznak a piaci erők elemzéséért ítélte oda a Svéd Királyi Akadémia. Az indoklás szerint Jean Tirole "rávilágított, hogyan kell értelmezni és szabályozni olyan iparágakat, amelyekben csak néhány erős cég tevékenykedik". Hozzátették, hogy Jean Tirole munkássága központi politikai kérdések megoldását segíti, egyebek között azt, hogyan kezeljék a kormányok a vállalategyesüléseket, a kartelleket, és hogyan szabályozzák a monopóliumokat.
"Nagyon meglepődtem, de természetesen nagyon örültem. Az irodámban dolgoztam éppen, amikor felhívtak az akadémiától. Először nem is hittem el" - mondta a 61 éves díjazott a France Info hírrádióban.
A Nobel-díj honlapján olvasható beszámoló szerint Tirole azt mondta: "először a feleségemnek és az anyámnak újságoltam el, aki 90 éves; elővigyázatosságból leültetettem. Nagyon megható volt az egész család számára".
Jean Tirole a toulouse-i Ipargazdasági Intézet (IDEI) Jean-Jacques Laffont Alapítványának elnökeként, és a Toulouse-i Fejlett Tanulmányok Intézetének (IAST) alapító tagjaként a harmadik francia, aki Gérard Debreu (1983) és Maurice Allais (1988) után megkapta a közgazdasági Nobel-díjat.
Jean Tirole személyében ismét egy elismert és széles körben tisztelt közgazdász kapta a közgazdasági Nobel-díjat - mondta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető professzora, korábbi jegybankelnök az MTI-nek.
A díjat a francia közgazdásznak a piaci erők elemzéséért ítélte oda a Svéd Királyi Akadémia hétfőn. Az indoklás szerint Jean Tirole "rávilágított, hogyan kell értelmezni és szabályozni olyan iparágakat, amelyekben csak néhány erős cég tevékenykedik". Hozzátették, hogy Jean Tirole munkássága központi politikai kérdések megoldását segíti, egyebek között azt, hogyan kezeljék a kormányok a vállalategyesüléseket, a kartelleket, és hogyan szabályozzák a monopóliumokat.
Bod Péter Ákos kiemelte: Jean Tirole a szervezetelmélet és a szabályozáselmélet terén fejtett ki komoly munkásságot, és elismerése illeszkedik abba a vonulatba, amelyet George Stigler (1982) vagy John Harsanyi (1994), majd később Auman és Schelling (2005) díjazása jelez. A játékelmélet, a szervezetelmélet, a piaci zavarok és hiányosságok vizsgálata, és az ezekre adandó szabályozási teendők mutatják ugyanis évtizedek óta a modern közgazdaságtan egyik erős szellemi irányzatát.
Hozzátette: Jean Tirole kiemelkedő elméleti munkásságán túl talán a döntéshozók a piacgazdaság zavaraira irányuló kutatások fontosságát is el kívánták ismerni, hiszen a szabályozási feladatok és teendők a korábbinál sokkal fontosabbak lettek a 2007 utáni pénzügyi zavarok ismeretében. Jean Tirole korábban foglalkozott magyar vonatkozású témákkal is, például a privatizációval még 1990-1991-ben - jegyezte meg Bod Péter Ákos.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.