Politikai alku áldozata lehet Navracsics

Hétfőig kell megválaszolnia Navracsics Tibornak azt a hat kérdést, amelyet pénteken kapott az Európai Parlament oktatási és kulturális bizottságától. A néppárti, a liberális, illetve az euroszkeptikus frakcióktól származó két-két kérdés egyrészt az uniós oktatáspolitikai forrásokkal foglalkozik. A liberálisok és az euroszkeptikusok ugyanakkor kitértek arra is, hogy a magyar médiatörvény mennyiben áll összhangban az alapvető jogokkal.

A kérdésről 2011 elején élénk vita folyt a testület plénuma előtt, a passzusról, ahogy később az alaptörvény hasonló okokból bírált módosításával kapcsolatban is, Navracsics Tibor igazságügyi miniszterként egyeztetett az európai szervezetekkel. A kérdezők felvetették a magyar oktatáspolitika helyzetét is, szóvá téve a hallgatói szerződések rendszerét, amelyet korábban bírált az Európai Bizottság.


Nem a magyar politikus az egyetlen, akivel nem elégedettek az EP-képviselők. A korábbiaknál hevesebb, nem ritkán átpolitizált meghallgatások után Navracsicshoz hasonlóan írásban kértek válaszokat a gazdasági kérdésekért felelős posztra jelölt francia Pierre Moscovicitől, illetve a cseh Vera Jourovától, aki az adatvédelmi tárca várományosa. Újabb személyes meghallgatás vár a brit Jonathan Hillre, nála a képviselők azt nehezményezik, hogy a pénzügyi szolgáltatások összehangolásáért felelős biztosként túl nagy befolyása lehet a londoni City működésére. Az energiáért és klímaváltozásért felelős Miguel Canete esetében az összeférhetetlenséget vizsgálják, alaposan átnézve vagyonnyilatkozatát.


A Financial Times szerint az öt jelölt közül Navracsics jövője a legbizonytalanabb. A londoni lap európai parlamenti forrásokra hivatkozva ugyanakkor arról ír, a jelölteket a pártok „túszul ejtették”, és helyzetük nem tisztázódik, amíg mind a 27 meghallgatás le nem zajlik. Elképzelhető, hogy egyes biztosjelöltek hatásköre változik vagy szűkül (sokan ezt utóbbit tartják valószínűnek Navracsics esetében, aki az oktatás mellett az állampolgári jogok portfólióját is megkapta, élénk bírálatokat váltva ki), de nem lehet kizárni személycserét sem.

Ez utóbbi a spanyol jelölt esetében valószínűsíthető, igaz, Juncker feloldhatná a patthelyzetet azzal is, ha olyan tárcát ajánlana fel neki, amelyiknél fel sem merülhet az összeférhetetlenség.
Ez sem lenne ugyanakkor újdonság: a holland Neelie Kroest kritizálták 2004-ben, amikor üzleti karrierjét felcserélve lett az EU versenyügyekért felelős biztosa. Az akkori elnök, José Manuel Barroso azonban kitartott a jelölése mellett.

Most jön a java
Az egy hete tartó parlamenti meghallgatások legizgalmasabb szakasza ma kezdődik. Az új Európai Bizottság hat alelnöki posztra jelölt tagja kerül ugyanis az illetékes szakbizottságok elé. Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke alaposan átszervezte a 28 tagú testület hierarchiáját: bevezette a korábban is felvetett, ám soha meg nem valósított alelnöki rendszert, amelyben hat „szuperbiztos” a többiek felett áll.

Az első alelnök a holland Frans Timmermans felel többek között az intézményközi kapcsolatokért – ez a tagországok növekvő száma és az Európai Parlament növekvő ereje fényében fontos szerepet kaphat –, mellette áll a külügyi főképviselő, az olasz Federica Mogherini. A biztosok fölött áll még négy alelnök: Krisztalina Georgieva a büdzséért felel, Andrus Ansip a digitális belső piacért, Alenka Bratusek az energetikai unióért, Valdis Dombrovskis az euróért, Jyrki Katainen pedig a munkahelyteremtésért és a növekedését.