Végét járja a magyarországi demokrácia - írja egy osztrák lap

25 évvel a rendszerváltás után végét járja a magyarországi demokrácia - olvasható  a Die Presse című konzervatív napilapban megjelent kommentárban. A szerző, Rásky Béla történész, a bécsi Wiesenthal Intézet vezetője úgy véli: a demokráciát a politikai elit hatalom- és pénzéhsége, a korrupció és a társadalom politikai közömbössége ássa alá, most pedig a jobboldali autoriter Fidesz végleg megsemmisíti. 1989 demokratikus vívmányait Magyarországon sosem becsülték igazán, a köztársaságot pedig Orbán Viktor keresztény-demokratikusnak mondott politikája teszi tönkre.

A kommentár szerint egyre arcátlanabbul dolgoznak az orbáni "illiberális demokrácia" kiépítésén, és lépik át a "liberális diktatúra" határait. A szerzője megjegyzi: egy komoly előrejelzés sem igazolja az ország tartós gazdasági fellendülését, az elit már régen eltűnt az országból. A cikk kitér az ellenzékre is, megosztott, jövőkép nélküli, korlátolt és "morálisan züllött klikként" jellemzi. A szerző szerint az önkormányzati választás bizonyítja majd, hogy Orbán politikája miképpen uralja az egész országot, senki nem tudja jelenleg feltartóztatni.

A Der Standard című liberális osztrák napilap szintén a magyarországi önkormányzati választások esélyeit latolgatja. A lap budapesti tudósítója megállapítja: Orbán Viktor hatalma biztosabb lábakon áll, mint valaha, ezért a vasárnapi választások nem tartogatnak különösebb meglepetéseket, 2006 és 2010-hez hasonlóan a Fidesz fog győzni. A választások miatt Orbán Viktor körbeutazza Magyarországot, híveinek magasabb béreket és új munkahelyeket ígér, de Orbán stábja gondoskodik arról, hogy senki se tegyen fel kellemetlen kérdéseket. A szerző kifejti: az ellenzéknek Budapesten lett volna jó esélye, de azt is eljátszotta, hónapokig nem tudott közös főpolgármester-jelöltben megállapodni, így alig van esélyük Tarlós István ellen.

A Die Zeit című német liberális hetilap az európai uniós biztossá jelölt Navracsics Tibor európai parlamenti bizottsági meghallgatásáról közölt kommentárt.

Kecskére káposztát című írásában Thomas Assheuer kiemelte, hogy az EP kulturális és oktatási bizottsága "látványosan megbuktatta" a kultúrával, az oktatásüggyel, az ifjúságpolitikával és az uniós polgársággal összefüggő ügyek irányítására jelölt magyar politikust.

A testület tagjainak többsége felismerte, hogy a jelölés "az európai alkotmány liberális szellemének botrányos megsértése", hiszen Navracsics "nem az állam ártalmatlan szolgája" volt a magyar kormány tagjaként, hanem a magyar társadalmat "autoriter rezsimmé" változtató folyamat  egyik szellemi atyja - tette hozzá.

Úgy vélte, a magyar kormány tevékenységét nem lehet egyszerűen "magyar különútként" és egy olyan, "visszamaradott osztály utolsó megmozdulásaként" felfogni, amelynek "napjai meg vannak számlálva", mert Navracsics valójában egy "veszélyes, és a jövőbe mutató kísérletre vállalkozott" miniszterként.

A magyar kormány az összezavarodott, mélyen elbizonytalanodott társadalomnak kulturális értelemben "tekintélyelvű" választ  kínál, azzal érvel, hogy "a nemzeti kultúra" lehet a gyógyír a "piac rombolására", és a "magyar értékek" adhatják az összetartó erőt a "modernitás káoszában, amelyben a pénz az úr". Mindez azonban azt is jelenti, hogy elkezdődik az "uszítás a liberális szellemek ellen" - hangsúlyozta a Die Zeit szerzője, megjegyezve, "rejtélyes", hogy mi indíthatta Jean-Claude Junckert arra, hogy éppen Navracsicsra, "a konzervatív forradalom frontemberére" bízza az oktatást és a polgári jogok ügyét.