Ez pusztán politikai hisztéria

A tervek szerint részletes vitával folytatódik a jövő héten a 2015-ös költségvetést kísérő törvény elfogadásának folyamata. A képviselők asztalán fekvő javaslat – mondhatni, szokás szerint – számos jogszabályt változtatna meg. Az előterjesztés írná át a kötelező magánnyugdíjpénztárakról szóló szabályokat is, kimondva például, hogy a jövőben végelszámolás útján megszűnnének azok a kasszák, amelyeknél a tagdíjat fizetők száma fél év alatt két hónapon keresztül alulmúlja a taglétszám hetven százalékát. – Az új paragrafusokkal a kormány senkitől nem vesz el semmit – mondta az államtitkár, aki szerint pusztán politikai hisztériáról van szó, a hangadók ismét a tervezett szabályok félremagyarázásával szítanak indulatokat.

A Magyar Nemzet kérdésére, miszerint elvonja-e az állam a kötelező magánkasszák kezelésében lévő nagyjából kétszázmilliárd forintot, Tállai ezt válaszolta „ Elég a jövő évi költségvetés bevételi számsorait átböngészni. (…)  Ha a kormány valóban számolt volna ezzel az összeggel, a summa szerepelne a jövő évi büdzsében. Ezt a tételt azonban senki nem találhatja meg a sorok között, a kabinet ugyanis nem szándékozik átirányítani az összeget.

A minisztériumi vezető ezek után arról beszélt, hogy a módosítás célja pont az ellenkezője annak, amit az ellenzéki szereplők hangoztatnak: a kormány a kötelező magánkasszákban lévő vagyon védelméért tesz lépéseket. Ha ugyanis ezeket a pénzeket a nyugdíjpénztárak felélik, a tagoknak nem lesz nyugdíjuk. Az állam ez ügyben pedig már csak amiatt sem lehet tétlen, mert az így kisemmizettek utóbb biztosan az államtól követelnék járandóságukat.

Az új szabályok indokairól szólva az államtitkár beszélt arról is, hogy a megmaradt kötelező pénztárak – az adatok szerint – igen nehéz helyzetben vannak. A tagok 2011-ben még átlagosan havi tízezer forint tagdíjat fizettek, az összeg azonban mostanra ötszáz forintra csökkent, számos résztvevő ugyanis egyetlen fillért sem fizet.

Bizonyosan ennek nyomán fordulhatott elő, hogy az öt közül az egyik kassza nem vállalta tovább a működést és menet közben beolvadt egy másikba. – A jövőben Magyarországon csak azok a kötelező magánpénztárak működhetnek, amelyek képesek garantálni tagjaik idős korra szóló juttatásait. Attól az intézménytől azonban, amelyiknél a tagság számottevő része nem fizet díjat, ez nyilvánvalóan nem várható el – magyarázta az államtitkár.

Ez lesz,ha az új szabályokat megszavazzák és egy kötelező pénztár elvérzik az új szabályon

Több megoldási lehetőség van. Ezek egyike szerint a kassza vezetősége maga teheti meg a szükséges lépést, s a szervezet összeolvad egy másik kötelező pénztárral. Ha ez nem történik meg, a tag hozhatja meg a szükséges döntést: határozhat úgy, hogy egy működő kötelező magánkasszába lép át, s ekkor az addigi befizetéseit átveszi a kinézett intézmény. A másik lehetőség, hogy az érintett az állami rendszert választja. Ebben az esetben az addig a magánpénztárban kezelt összegből a tőke kerül át az állami nyugdíjalaphoz, a reálhozam felett pedig – ha van ilyen – a magánszemély rendelkezhet. – A kézhez kapott pénzt a jogosult elköltheti, de megteheti azt is, hogy önkéntes magánnyugdíjpénztárban helyezi el azt – fogalmazott az államtitkár. – Lényeges ugyanis – folytatta –, hogy a tervezett szabályok az önkéntes kasszákat nem érintik, azok az eddigi keretek között működhetnek tovább.
Összegzésképpen Tállai András azt mondta: az új rendelkezésekkel a nyugdíjpénztárak működését szabályozzák annak érdekében, hogy azoknak a nyugdíja is biztonságban legyen, akik az állami rendszer helyett a kötelező magánkasszákat bízták meg korábbi járulékbefizetéseik fialtatásával. A minisztériumi vezető szerint fontos az is, hogy akik az érintettek közül később visszalépnek az állami nyugdíjalaphoz, ugyanolyan juttatást kapnak majd, mintha nem lettek volna magánnyugdíjpénztár-tagok.

VG-->