A szerb köztársasági elnök azonban azt is hozzátette a Pink kereskedelmi televíziónak adott vasárnap esti interjújában: ha a szerb nép úgy döntene, hogy el kell ismerni Koszovó függetlenségét, akkor ő nem írná alá az erről szóló döntést, hanem lemondana.
Szerbia egykori, főleg albánok lakta déli tartománya, Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amelyet Belgrád azóta sem ismer el. A szerb alkotmány továbbra is külön szakaszban foglalkozik a "tartománnyal", és Szerbia elidegeníthetetlen részeként utal rá.
Nikolics kifejtette: Koszovóban többféle együttélési forma létezik az albánok és a szerbek között. Magyarázata szerint vannak olyan részek, ahol nem élnek szerbek, vannak főleg albánok lakta részek szórvány szerbséggel, és olyan területek is, ahol a szerbek vannak többségben, sőt nincsenek is albánok. A különböző térségekben pedig különböző arányban van jelen a pristinai és a belgrádi hatalom. Szerinte nem kell elfogadni a Szerbia és Koszovó között tavaly áprilisban megkötött brüsszeli megállapodás azon pontját, amely szerint meg kell szüntetni a párhuzamos (szerb-koszovói) intézményeket, mert azzal Szerbia feladná az elveit.
Hozzátette: februárban Alekszandar Vucsics miniszterelnök újra Brüsszelben tárgyal a Belgrád és Pristina közötti helyzet rendezéséről. Szerinte ezt követően a parlamentnek kell állást foglalnia arról, hogy a jövőben milyen álláspontot képviselhet Vucic. Ez iránymutatás és támogatás is lehet a kormányfőnek, és emellett az egész ország kiállhat – mondta Nikolic.
Véleménye szerint azért is van szükség megújított állásfoglalásra Koszovóval kapcsolatban, mert az új összetételű Európai Bizottság máshogyan áll a kérdéshez, és felmerülhet, hogy az európai uniós tagság elnyerése fejében Brüsszel Koszovó függetlenségének elismerését kéri majd. Ezért itt az ideje annak, hogy Szerbia megfogalmazza, mi az a Koszovóval kapcsolatos megoldási lehetőség, amelynél kevesebbet nem fogadhat el Belgrád - összegezte a szerb elnök.
Nikolics szerint ezért népszavazáson kell dönteni arról, hogy Szerbia elfogadja-e az EU minden feltételét, és a szerb nép döntését – bármi is legyen az – tiszteletben kell tartani. Ekkor tette hozzá, hogy ha a nép úgy dönt, alá kell írni a Koszovó függetlenségéről szóló döntést, akkor ő inkább lemond.
Brüsszel eddig nyíltan soha nem kérte Szerbiától Koszovó függetlenségének elismerését, és a szerb politikusok többsége szerint erre az uniónak nincs is joga, illetve erkölcsi alapja, hiszen öt uniós tagállam - Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus - sem ismerte el Pristina önállóságát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.