Orbán: Oroszország komoly tényező marad a jövőben is

"Csínján az elhamarkodott véleménynyilvánítással" - mondta. Szerinte nem szabad végzetesen legyengült országként tekinteni Oroszországra. "Komoly tényező, és komoly tényező marad a jövőben is" - fogalmazott.

Orbán Viktor az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozása után nyilatkozott. Elmondta, hogy vannak uniós tagországok, amelyek Magyarországnál is súlyosabb veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni az ukrán válság miatt Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolataik visszaesése, az oroszokkal szemben meghirdetett szankciók következtében. Ezek az országok - tette hozzá - nyíltan felvetik, hogy Ukrajna megsegítése előtt inkább talán őket kellene kárpótolni a veszteségeikért. 

Ukrajnának a már korábban bejelentett 17 milliárd eurón kívül még legalább 15 milliárdra, vagyis jelenleg összesen 32 milliárd eurónyi támogatásra lenne szüksége - közölte a magyar kormányfő. Mint hozzátette, utána még évente körülbelül ilyen nagyságrendű összegre lenne szükség, mindaddig, amíg Ukrajna gazdasága talpra nem áll, "ami felől ma semmi biztosat nem tudhatunk".

Orbán Viktor szerint az EU-országok Ukrajnát illetően - bár az ukrajnai helyzet és Oroszország megítélésében vannak köztük jelentős eltérések - egységet kívánnak mutatni a cselekvésben, tehát nem engednek a megosztási kísérleteknek. "Az ukrán szuverenitás mellett kiállunk. Oroszország ellen újabb szankciókat nem vezetünk be." - tette hozzá.

A csúcstalálkozó egyik fő témájáról, az uniós gazdasági növekedés ösztönzésére hivatott intézkedéscsomagról a magyar miniszterelnök felhívta a figyelmet arra: világosan kimondták, hogy a tagországoknak már korábban megítélt pénzeket nem érintheti a Juncker-csomag. Ez "megkönnyebbülésre okot adó hír a közép-európaiak számára" - fogalmazott.

Orbán Viktor nagyon súlyos ügynek minősítette azt a kérdést, hogy szabad-e bármire - jelen esetben történetesen a növekedésösztönző csomag megvalósítására - hivatkozva eltekinteni a költségvetési hiány megengedett mértékétől. "Ha egyszer ezt az elvet áttörjük, kétséges, hogy még egyszer vissza tudunk-e térni a fegyelmezett költségvetési gazdálkodáshoz" - jegyezte meg.

Az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodást illetően Orbán Viktor elmondta: most először érzékelte, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket szakértői szinten nem lehet rendezni, vagyis politikai döntést igényelnek. Ilyen - folytatta - a szuverenitás kérdése, az, hogy milyen módszerekkel rendezzék a jogvitákat. Magyarország ragaszkodik az államok szuverén igazságszolgáltatásának a rendszeréhez - szögezte le.  

Orbán Viktor "közép-európai összefogottságnak" nevezte, hogy a mostani EU-csúcs következtetéseinek a szövege lényegre törő, és annak terjedelme a töredéke az előző csúcstalálkozók zárónyilatkozatainak. Megfogalmazása szerint először volt olyan ülése az Európai Tanácsnak, amelyet Donald Tusk volt lengyel kormányfő személyében "közép-európai ember, Magyarország egyik barátja" vezetett.

Az eddigi szokással ellentétben már az első napon, csütörtökön sikerült minden napirendi kérdésben egyetértésre jutniuk az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek, így az Európai Tanács ülése nem folytatódik pénteken - közölte a tanácskozást követően Donald Tusk, a testület elnöke.

A lengyel politikus szerint a két legjelentősebb kihívásról, a befektetések beindításáról és a keleti szomszédság helyzetéről egyeztetett az Európai Tanács.

Előbbivel összefüggésben megjegyezte, hogy a cél a beruházások beindítása, az ennek magjául szolgáló alapnak pedig jövő júniusig fel kell állnia, ám az Európai Beruházási Bank már jóval ez előtt, januárban elkezdi a projektek finanszírozását.

"Sem a pénzek földrajzi, sem iparági elosztásáról nem vitáztunk. A magánbefektetőknek kell kiválasztaniuk a számukra legvonzóbb beruházási lehetőségeket" - mondta Tusk, hozzátéve: ez nem donorkonferencia volt.     Oroszországgal és az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban úgy vélte, az EU eddig eseményről eseményre reagált a fejleményekre, de túl kell lépni a defenzíván. "Rá kell ébrednünk saját erősségeinkre" - fogalmazott az Európai Tanács új elnöke, tudatva egyúttal: jövő márciusban az Európai Tanács visszatér a kérdésre.

Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a konzisztens stratégián azt érti, hogy az EU-nak egységes, közös álláspontot kell képviselnie, s erről nem ideológiai, hanem gyakorlatias vita folyt.

"Magunkról vitáztunk. Arról, hogy mit jelent az Európai Unió, hogy meddig terjed a szolidaritás, hogy készek vagyunk-e áldozatot hozni az egységért. Az eredmény pedig világos: az Európai Unió és minden tagállama együtt akar szembenézni a Kelet felől érkező kihívással" - magyarázta a lengyel politikus.

Oroszország és Ukrajna pénzügyi helyzetéről úgy fogalmazott, hogy ez nem egy két nap vagy két hét alatt rendezhető válság.     "Talán nem egy végtelen történet, de hosszú távú stratégiára van szükség" - hangsúlyozta Donald Tusk.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy nyitva kell hagyni a párbeszéd csatornáit Moszkvával.     A beruházási csomagot előterjesztő Juncker közölte, hogy a konkrét tagállami hozzájárulásokról nem folyt mélyreható vita, mert a "projektek még nincsenek kiérlelve", viszont egyik tagország sem zárta ki, hogy hozzájárulna a beruházási alaphoz, amelynek fogadtatása kedvező volt, méretét senki sem találta elégtelennek. A bizottság tervei szerint a következő három évben, 21 milliárd euró uniós forrás és az Európai Beruházási Bank hiteleinek felhasználásával, túlnyomórészt magántőke mozgósításával 315 milliárd euró értékű beruházásnak kellene megvalósulnia.

Angela Merkel német kancellár a megbeszéléseket követően tudatta: Ukrajna területi integritása a feltétele az Oroszországgal szembeni szankciók megszüntetésének. Mint fogalmazott: egyelőre nem lát okot erre. "A büntetőintézkedések konkrét okok miatt születtek, és csak ezek megszűnése esetén lehet őket megszüntetni" - jelentette ki.

Ukrajna helyzetéről elmondta, hogy az Európai Unió segíteni akar Kijevnek a gazdasági reformok sikeres végrehajtásában és a korrupció leküzdésében.

A német kormány vezetője sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy Ukrajna támogatásában a Nemzetközi Valutaalapnak kell vezető szerepet játszania, és az Európai Unió is megvizsgálja, hogy ehhez hogyan tud hozzájárulni     Ezt tükrözi a tanácskozást követően elfogadott zárónyilatkozat is, amely kimondja: az EU készen áll, hogy a továbbiakban is elősegítse és támogassa az ukrajnai reformfolyamatot.

A kelet-ukrajnai helyzetet az Európai Tanács továbbra is erősen aggasztónak tartja, s világossá teszi: tartja az eddigi irányt, s szükség esetén további lépéseket is tesz, miután az EU csütörtökön tovább szigorította a Krím és Szevasztopol ellen elrendelt szankciókat.

Az EU állam- illetve kormányfői emellett akadálytalan hozzáférést követelnek a nyáron Kelet-Ukrajna fölött lelőtt maláj utasszálltó repülőgép szerencsétlenségének helyszínéhez, valamint a szeptemberben kötött, a konfliktus politikai rendezését szolgáló minszki megállapodás megvalósítását szorgalmazzák.