A magyarok ötöde szerint sem teljesít jól az ország

A tavalyi évben világszerte átlagosan 39 százaléknyian minősítették hazájuk gazdasági teljesítményét jónak, ez arány alig magasabb az előző két esztendőben mért 37-37 százaléknál. A magyar lakosság gazdasági közérzete az elmúlt években javuló tendenciát mutatott, de még mindig a nemzetközi elégedettségi rangsor vége felé helyezkedünk el. 2012-ben a magyarok 5, egy évvel később 11 százaléka értékelte kedvezően a nemzetgazdaság állapotát, míg tavaly átlagosan 18 százalék. 2014 végén a 25 országból álló ranglista 21. helyére kerültünk, a miénknél kedvezőtlenebb a gazdasági helyzetértékelése a dél-koreaiaknak, a spanyoloknak, a franciáknak és az olaszoknak - ezek a legfontosabb megállapításai annak a világszerte végzett közvéleménykutatás-sorozatnak, amelyet az Ipsos készített a tavalyi évben, havonta 18 ezer fő megkérdezésével.

Magyarországon korábbi évekhez képest javult a gazdasági közhangulat, két esztendeje még csak 5 százalék szólt elismerően a teljesítményünkről, egy éve 11 százalék, tavaly 18 százalék. Ugyanakkor a 2014-es esztendőben korántsem volt egyenletes a magyarok véleménye e tekintetben, az elégedettek aránya 13 és 24 százalék között hullámzott. A csúcspontot a választás hónapja jelentette, akkor mindig optimistábbá válik egy társadalom. A mélypontot az év utolsó hónapjai jelentették – amikor egyébként más közérzeti mutatók is alacsony értékeket vettek fel -, novemberben a magyar lakosság 13, decemberben 15 százaléka minősítette az ország gazdasági produktumát kedvezően.

Évek óta, így 2014-ben is csak az emberek kisebbsége, világszerte kevesebb, mint 40 százaléka vélekedett úgy, hogy országa gazdasága jól teljesít. A politikusi megnyilatkozások optimisták, de a lakossági vélemények világszerte eléggé visszafogottak. A tavalyi esztendőben a korábbi évekre jellemző 37 százaléknál egy árnyalattal többen, 39 százaléknyian mondták azt, hogy nemzetgazdaságuk hatékonyan működik. Az észak-amerikai kontinensen 2014-ben egyértelműen javult az emberek véleménye, az amerikaiak körében 35-ről 44 százalékra emelkedett a gazdaságról kedvezően nyilatkozók aránya, míg a kanadaiak között 62-ről 66 százalékra nőtt.

A pesszimizmus leginkább Latin-Amerikára volt jellemző, s ezzel folytatódott a korábbi évek negatív tendenciája. A brazil társadalom a helyi gazdaság zuhanórepülését érzi: két évvel ezelőtt 55 százalék nyilatkozott kedvezően az ottani viszonyokról, mintegy átérezve a világgazdaság katalizátori szerepének országukkal kapcsolatos gyakori emlegetését. Egy évvel ezelőtt már csak 37 százalék s most, 2014 végén pedig csupán 22 százalék volt optimista Brazíliában. Jelentős visszaesést tapasztaltunk Argentínában is, előbb 40-ről 28 százalékra, majd mostanáig 20 százalékra esett az elégedettek aránya.

Európában összességében nem változott a gazdasági közhangulat 2014-ben, az év elején és a végén is a földrész lakosságának mindössze 31 százaléka minősítette pozitívan országa gazdaságát. A legnagyobb javulást a britek és a lengyelek érezték (előbbieknél 28-ról 39 százalékra, utóbbiaknál 24-ről 33 százalékra bővült az elégedettek aránya), míg a romlást főképpen a belgák (40-ről 31 százalékra csökkent a pozitív helyzetértékelést adók aránya).

2014 legnagyobb hangulatingadozásait az oroszok élhették meg: az év elején 28 százalék gondolta azt, hogy országuk gazdasága jó pályán halad, az év közepéig az optimisták aránya rohamosan emelkedett, egészen 58 százalékig. Ezt követően viszont óriási recessziót éreztek az orosz polgárok, az év végén már csak 36 százalék volt bizakodó.

A lakossági helyzetértékelésekre támaszkodó rangsorban az olaszok, a franciák és a spanyolok már tavaly is mögöttünk voltak – ezen országok polgárai közül csupán 7-9 százalék véli az ottani gazdaságot sikeresnek. A dél-koreaiak sem voltak igazán derűlátók az előző években, de a tavalyi év utolsó hónapjaiban még pesszimistábbá váltak, csak 12 százalékuk értékelt kedvezően. E négy államot megelőzve, a 25 ország közül a 21. helyen állunk.