Magyarország tönkreteszi a hírnevét címmel közölt kommentárt a Der Standard című liberális osztrák lap csütörtöki számában. A cikk szerzője Wilhelm Droste, az ELTE német irodalmat oktató tanára, aki szerint az elmúlt huszonöt évben Európában egy ország sem okozott annyi kárt a saját hírnevének, mint Magyarország. Visszaemlékezése szerint barátai a nyolcvanas és kilencvenes években irigyelték azért, hogy olyan izgalmas városban lakik, mint Budapest. Ma már azonban inkább sajnálattal tekintenek rá, s azt kérdezik tőle, miképpen tud még egyáltalán ilyen önként egyre antidemokratikusabbá váló országban élni.
A cikkíró úgy látja, nem alakult ki stabil, jólétben élő polgári réteg Magyarországon, a lakosság harmada a puszta létéért küzd. A rendszerváltás után választott politikusokat inkább a saját meggazdagodásuk érdekli, ezért a lakosság fele csalódott a politikában, és nem megy el szavazni sem - írja a szerző. Úgy véli, a többiek provokatívan a nemzeti pártokra szavaznak, így akarják megmutatni a világnak, hogy a büszke magyarok nem hagyják magukat semmilyen láncra fűzni. A szerző szerint erre a dühre támaszkodik a kormány, és táplálja a sértettség érzését. Még nagyjából huszonöt évbe fog telni, mire a kormány által okozott katasztrofális károkat sikeresen orvosolják - zárja gondolatait a cikkíró.
A magyar gazdaság állapotáról ír a hivatalos nyilatkozatokat és a piaci folyamatokat összevető cikkében a Financial Times felzárkózó piacokkal foglalkozó blogrovata (beyondbrics).
A szerző, Kester Eddy szerint alig kezdődött el 2015, máris jó hírekről lehet beszámolni Magyarországon - legalábbis a hivatalos kormányzati források szerint. Matolcsy György jegybankelnök, aki "serényen lobbizik" a magyar adósosztályzatok felminősítéséért, a minap például azt mondta, hogy Magyarország "stabil és kiszámítható pályán halad" a 2010 óta végrehajtott gazdaságpolitikai változtatások eredményeként. A Nemzetgazdasági Minisztérium "azzal dicsekedett", hogy éves összevetésben "mintegy 200 ezerrel" nőtt a foglalkoztatottak száma, bár itt történt némi felfelé kerekítés, a valós szám ugyanis 188 ezer - írja a szerző.
Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György szempontjából sajnálatos azonban, hogy a piacokat nehezebb meggyőzni nyers statisztikai adatokkal vagy intézményi kinyilatkoztatásokkal, s ennek egyik bizonyítéka a forint teljesítménye. A forint "röviden szólva sem teljesít nagyon jól", tavaly 6 százalékot gyengült az euróval szemben, lényegesen többet, mint a térségi valuták - áll a Financial Times írásában.
A szerző idézi William Jacksont, a Capital Economics elemzőház közgazdászát, aki szerint a magas devizaadósság-állomány miatt Magyarország továbbra is sebezhetőbbnek tűnik Csehországnál és Lengyelországnál, s ehhez az "autoriter" kormányzásból eredő politikai kockázatok is hozzájárulnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.