Nem felhőtlen Orbán és Merkel viszonya

Mindössze öt órát töltött Budapesten Angela Merkel német kancellár és ebből szűk fél óra jutott a sajtónak, ám ennyi is elég volt, hogy észrevehetővé váljon: a szoros gazdasági kapcsolat és – mint Orbán Viktor miniszterelnök kettejük közös sajtótájékoztatóján fogalmazott – a magyarok németek iránt érzett tisztelete és szeretete ellenére feszült a két kormány viszonya. Tény, a gazdasági kapcsolatok terén a németek hagyományosan a legerősebb résztvevői a hazai fejlődésnek. Orbán Viktor felidézte: csak 2010 óta hatmilliárd forint működőtőke érkezett Németországból, ennek is köszönhetően ma már hatezer német gyökerű cég 300 ezer embernek ad munkát Magyarországon. Rekordszinten van a külkereskedelem is, amely – a befektetésekhez hasonlóan – a magyar export negyedét teszi ki. „Danke Deutschland” – köszönte meg a kormányfő, ám az igazán barátságos hangnem itt nagyjából véget is ért a Parlament zsúfolt Delegációs termében.

Angela Merkel ugyanis erre úgy felelt: a német tőke nagyra értékeli és meghálálja, ha egy országban „megbízható keretfeltételeket” talál. Ezzel kapcsolatban az itteni német befektetőkkel tárgyal – utalt a vizit következő állomására. És rögtön meg is jegyezte: a párbeszéd fontos dolog, a cégeken túl az ellenzékkel és a civil társadalommal is, amelyek, a médiához hasonlóan fontos szerepet játszanak egy demokrácia működésében. Kérdésre válaszolva aztán azt is világossá tette: nem tudja értelmezni Orbán Viktor tavaly nyáron tett kijelentését azzal kapcsolatban, hogy Magyarország egy „illiberális demokrácia”. A kancellár utalt arra, hogy saját pártján, a CDU-n belül is megférnek a kereszténydemokrata, a szociális és a liberális irányzatok. Amikor pedig Orbán erre azzal vágott vissza, hogy nem adhatjuk meg a privilégiumot annak az eszmerendszernek, amely úgy látja, a demokrácia szükségszerűen liberális, döbbent arccal nézett partnerére.

Merkel jól ismert mosolyát ezt követően sem láthatta a sajtótájékoztató közönsége. Abban mindenesetre egyetértett a két vezető: az ukrán–orosz konfliktust diplomáciai eszközökkel kell megoldani, így annak ellenére nem fognak fegyvert szállítani Ukrajnának, hogy arra már az EU lehetőséget ad. A konfliktuskezelés és az oroszokhoz fűződő viszony további kérdéseiben azonban távolról sem volt ilyen egyetértés. Merkel arról beszélt, a németek egyelőre „koncepciókat dolgoztak ki” az európai energiaellátás diverzifikálására, egyébként pedig hálásak azért, hogy Magyarország időről időre gázszállítással támogatja Ukrajnát – az Ukrajna felé irányuló gázszállítást szeptemberben állította le a Földgázszállító Zrt., majd január közepén indította újra, de a minimális kiszállított mennyiség a hétvégén gyakorlatilag nullára csökkent. Orbán Viktor pedig azt emelte ki: nem lehet az EU, de különösen Magyarország versenyképes, ha nem tudja beépíteni energiaellátásba az orosz behozatalt. A miniszterelnök elmondta: 2015 végén jár le a hosszú távú szerződés a gázellátásra, ezért elsőrendű kérdés, hogy még az első félévben megoldást találjanak erre.

Tény, formálisan lejár december 31-én a hosszú távú szerződésünk, de orosz gázt ezt követően is kapunk e megállapodás alapján, mert az alacsony helyi kereslet miatt az importőr későbbi évekre ütemezte át a megrendelt mennyiség egy részét. Orbán Viktor vélhetőleg azért tekinti sürgős feladatnak az új szerződés megkötését, mert nem lehet tudni, hogy az átütemezett mennyiséget milyen ütemben hívjuk le, illetve esetleg nem szerencsés, ha van egy szerződés nélküli időszak az importunkban. Vélhetőleg a megállapodás mielőbbi megújítására, meghosszabbítására ösztönzi az orosz eladó is, netán az eddiginél jobb feltételekkel.