Az alku értelmében Teherán több száz centrifugát üzemeltethetne a fordói létesítményben, az irániaknak ugyanakkor nem engednének meg ott olyan munkálatokat, amelyek atomfegyver létrehozását eredményezhetnék. Az objektumban nemzetközi ellenőrzéseket tartanának. Irántól cserébe megkövetelnék, hogy csökkentsék a natanzi létesítményben üzemelő centrifugák számát és fogadják el nukleáris programjuk egyéb korlátozásait is.
Urán helyett, amely dúsított formájában felhasználható a nukleáris fegyverek hasadó magjához, a Fordóban engedélyezendő centrifugákban kizárólag olyan elemek - például cink, xenon vagy germánium - izotópszétválasztását engedélyeznék, amelyek a gyógyszergyártásban, az iparban vagy a tudományos kutatásban használhatók fel. Az ottani centrifugák száma nem lenne elegendő ahhoz, hogy egy éven belül egy nukleáris fegyver előállításához szükséges dúsított uránt állíthassanak elő a segítségükkel.
Egy, az AP-nek névtelenül nyilatkozó amerikai hivatalos személy nem kommentálta a kompromisszumos javaslatra vonatkozó értesülést, de leszögezte: kezdettől fogva Fordo olyan átalakítása volt a cél, hogy a létesítményt ne lehessen urándúsításra használni.
A hírügynökségnek nyilatkozó hivatalos személyek szerint a Fordóval kapcsolatos potenciális kompromisszum csak egyike azoknak a műszaki lehetőségeknek, amelyek az iráni nukleáris program korlátozásának keretszerződéséről Lausanne-ban folytatott végső tárgyalások napirendjén szerepelnek. Ezek mindegyikének az a célja, hogy az egyezmény tervezett 10 éves hatálya alatt olyan körülményeket teremtsen, amelyek legalább egy éven át lehetetlenné tennék Teherán számára a saját atomfegyver előállítását.
Szakértők szerint a fordói kompromisszum így is problematikus lenne, mert érintetlenül hagyja az urániumdúsításra gyorsan átállítható berendezéseket. Az Egyesült Államok és szövetségesei eredetileg az összes centrifugát el akarták távolíttatni a létesítményből.
Gondot okozhat emellett az ellenőrzés is, Irán ugyanis a múltban elzárkózott a szúrópróbaszerű ellenőrzésektől és továbbra sem válaszolt meg minden olyan kérdést, amelyek nukleáris tevékenységének lehetséges múltbeli katonai dimenzióira vonatkoznak. A fordói létesítményt ráadásul mélyen egy hegy alatt hozták létre, így csekély sebezhetősége az esetleges légicsapásokkal szemben.
Az AP értesülései szerint a felek megállapodás esetén 6500-ban maximálhatják az iráni centrifugák számát, amelyek közül 6 ezer Natanzban fog működni. A létesítményben jelenleg 10 ezer centrifuga van. A lehetséges kompromisszum esetén Teheránnak sokkal több ilyen eszköze lenne, mint amennyit az Egyesült Államok eredetileg javasolt. Washington egy 5-1500 centrifugát megengedő "plafonról" indított, de tavaly amerikai hivatalos személyek már egy 4 ezres alku lehetőségéről beszéltek.
A John Kerry amerikai és a Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter vezette küldöttségek csütörtökön ültek ismét tárgyalóasztalhoz Lausanne-ban. A felek a március 31-i határidőig szeretnének megállapodásra jutni a keretszerződésről, június 30-ra pedig végleges, hosszú távra szóló egyezséget kötnének. A Nyugat enyhítene az Iránt sújtó nemzetközi szankciókon, ha Teherán ellenőrizhetően csakis békés céllal folytatna atomprogramot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.