Csepreghy: az állam kockázatközösséget vállal a pályázókkal

Nyitóelőadásában a helyettes államtitkár kiemelte: 2014-2020 között a korábbi 16 helyett az uniós források 60 százaléka jut majd gazdaságfejlesztésre.

A további 40 százalék pedig állami beruházások keretében jut kiosztásra. Kifejtette, a magyar gazdasági növekedés nem alapozható a tízmilliós hazai piacra, a külpiacokon való minél erősebb megjelenés is a 2014-2020-as ciklus célja. Az innovációra fordítandó összeg a duplájára emelkedik 2014-2020 között, minimum 750 milliárd lesz az erre fordítható összeg.

„2020 után valószínűleg már nem, vagy csak alig lesz uniós fejlesztéspolitikai támogatási rendszer, így Magyarország számára a mostani ciklus az utolsó lehetőség arra, hogy ezeket a forrásokat a gazdaság szerkezetátalakítására, illetve a gazdasági növekedés hosszú távú fenntarthatóságára fordítsa az ország” – mondta.

A gazdasági növekedés fenntarthatóságának biztosítása mellett a munkahelyteremtés a mostani hétéves ciklus kiemelt célja. Ennek keretében a kormány azt akarja elérni, hogy 2020-ra a foglalkoztatottak száma 5 millióra emelkedjen a jelenlegi 4,2-ről.

Kiemelte: az új hétéves ciklusban újdonság lesz, hogy megyénként 30-50 milliárd forint helyi döntések alapján kerül majd felhasználásra. 2020-ig cél, hogy az összes megyei jogú várost bekapcsolják az autópálya-hálózatba, illetve mindenhol az országhatárig érjenek el az autópályák.

Csepreghy Nándor elmondta: 2014-2020 között könnyebb lesz pályázni. Teljesen elektronizált ügyintézési rendszert vezettek be, összekapcsolták a különböző állami adatbázisokat, így 600 helyett csak 300 adatot kell majd megadni a pályázóknak, a többit automatikusan betölti majd a rendszer. A kért adatok száma pedig tovább fog csökkeni.

A korábbinál sokkal inkább felhasználóbarát lesz az európai uniós pályázatok rendszere

Csepreghy Nándor elmondta: módosul az elszámolási rendszer is, megpróbálják kiküszöbölni az előfinanszírozással összefüggő nehézségeket. Mint fogalmazott, az állam kockázatközösséget vállal a pályázókkal; a tervek szerint a pályázó által fizetendő önrészt csak a támogatás 90 százalékának a kifizetése után fogják kérni. Csepreghy úgy fogalmazott, az állam kockázatközösséget vállal a pályázókkal; a tervek szerint a pályázó által fizetendő önrészt csak a támogatás 90 százalékának a kifizetése után fogják kérni.

Tehát egy 100 millió forint értékű pályázatnál, ahol 50 millió forint az önrész és ugyanekkora összegű a támogatás, a pályázó 45 millió forint támogatást felvehet, és csak utána kell teljesítenie az önrészt – magyarázta a helyettes államtitkár. Emellett a biztosítéknyújtás rendszere is változik, lényegesen egyszerűbb és jóval kevésbé szigorú lesz – tette hozzá. A kormány emellett növelné a fejlesztéspolitika kiszámíthatóságát – mondta a helyettes államtitkár. Ennek jegyében minden év elején nyilvánosságra hoz egy meghirdetési tervet, amelyben szerepel, hogy melyik pályázatot mikor fogják kiírni. Az egyenlő esélyeket javítja, hogy a kiírás után 30 napig senki nem adhat be pályázatot, utána pedig egyszerre nyílik meg a benyújtás lehetősége - mondta.

A Miniszterelnökség helyettes államtitkára megismételte: míg az előző, 2007-2013-as költségvetési ciklusban a forrásoknak mindössze 16 százalékát fordították gazdaságfejlesztésre, a most induló periódusban a támogatások 60 százalékát fordítják erre. Ugyanakkor a fennmaradó 40 százalék fölhasználásánál is az lesz a fő szempont, hogy támogassa a gazdasági növekedést – jegyezte meg. Ide tartozik például az infrastruktúra fejlesztésénél az a kormánydöntés, amely szerint 2020-ig az összes megyei jogú várost, ahova jelenleg nem vezet autópálya, kétszer két sávos gyorsforgalmi úttal bekapcsoljuk az autópályahálózatba, hogy megkönnyítsük a működő tőke áramlását – mondta el Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

M4-kartellügy: A kivitelező cégek fizetnek, ha lesz szankció

Ha az Európai Bizottság kartellgyanúja igazolódik az M4-es autópálya építésénél, akkor a kormányzat a kivitelező cégekre fogja hárítani a szankcióval érintett összeg befizetését - mondta Csepreghy Nándor. Kiemelte: az M4-es autópálya építése be fog fejeződni, de nem biztos, hogy a mostani kivitelezőkkel.

A csillagászati kivitelezési árak miatt az Európai Bizottság a napokban elutasította az M4-es autópálya építésének magyar kérelmét. Brüsszel szerint csak kartellezéssel jöhetett ki a közel 4 milliárdos kilométerenkénti építési költség.

Az Európai Bizottság szerint a három részre osztott szakasz mindegyikén elképesztően eltúlozták az építési költségeket, annyira, hogy ezt már nem engedik finanszírozni a 2014-2020-as uniós programjaiból.

Mi kell az uniós pénzek elnyeréséhez?

Szalai Attila, a Maxon Motor ügyvezetője a Világgazdaság konferenciájának panelbeszélgetésén azt mondta, hogy ők pályázatíróval nyertek mindig uniós támogatást. Bízik abban, hogy a következő ciklusban egyszerűbb lesz a pályáztatás. Felhívta a figyelmet arra is, hogy van egy nagy réteg, akik már nagyvállaltnak számítanak, és a következő rendszerben nem kaphatnak pénzt.

Szilágyi Györgyné, az Instrum Alkatrészgyártó és Fémipari Kft. ügyvezetője szerint előrelátónak kell lenni a pénzek elnyeréséhez. Sokszor részleteken buknak el a cégek, minden apró dologra figyelni kell.

Ábrahám Csaba, a Food Analytica ügyvezetője kiemelte, hogy saját pályázatíró csapattal győztek mindig. „A sikeres pályázat titka két levél Xanax és egy türelmes család” – viccelődött az cégvezető, aki szerint a jó pályázathoz nagyon tudatos, pesszimista szemlélettel összeállított cash-flow kell. „Van, akik lelkesen beleugrik a projektbe, de nem tudja finanszírozni” – tette hozzá. Kiemelte, hogy nagyon gyorsan kell tudni reagálni, amikor megjelenik egy pályázat.

Ábrahám Csaba meg van ijedve attól, hogy az első körös pályázatokból a szolgáltató ágazatok is ki vannak zárva az új rendszerből, és emiatt nem jutnak most forráshoz. „Ha ez így marad, akkor hoppon maradunk” – mondta. Szerinte az sem biztos, hogy a létszám, illetve árbevétel növelési elvárásokat tudná teljesíteni.

Szilágyi Györgyné azt emelte ki, hogy hátrányban lesznek a mostani ciklusban, mert Magyarországon fejlett térségben, Pest megyében van a vállalatuk, ide pedig nem igen jut forrás. A székhely váltásával kapcsolatos felvetésre úgy reagált, hogy ez is pénzbe kerülne.

Nem mindenkinek jut az új uniós forrásokból

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban nagy szerephez jutnak a visszatérítendő támogatások – mondta Kabai Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a 2014-2020-as gazdaságfejlesztési pályázatok kapcsán.

A kkv-k úgy várják az uniós forrásokat, mint a mannát

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a konferencián elmondta: a kkv-k úgy várják az uniós forrásokat, mint a mannát, miután mintegy három éve nincsenek elérhető EU-támogatások a vállalkozások számára. Előadásában kiemelte: a KAVOSZ felmérései szerint a vállalkozások 80 százaléka tervez fejlesztést.