Parlament: egy jobbikos szerint ennél még az is jobb, amit az MSZP csinált

A mai első témaként a határon túli magyarokkal foglalkozó Bethlen Gábor Alap 2013-as működéséről vitáztak. Az alap bevételei 2013-ban 15,7 milliárd forintot tettek ki, ennél másfélmillióval kevesebbet költöttek el.

Pótápi Árpád János államtitkár a beszédében az anyagiak bemutatása helyett inkább a nagy szavakat választotta - igaz, így legalább megtudtuk tőle, hogy lehetővé vált a nemzet közjogi egyesítése. 2015-öt a külhoni magyar szakképzésnek szentelik - közölte az államtitkár. Tanműhelyek, tangazdaságok állnak fel - mondta el. Ezen kívül százmilliós keretből testvérvárosi programot indítanak el idén.

Pánczél Károly, a Fidesz vezérszónoka már jóval többet beszélt a számokról, mint az államtitkár. Mint mondta, közel hatmilliárd forintot fordítottak a nemzeti jelentőségű intézmények támogatására, 4,4 milliárdot jelentettek az oktatási támogatások, és közel egymilliárdot szántak a Határtalanul! program támogatására. Azt is megemlítette: az alaptól ötszázmilliót zároltak a 2013-as megszorító intézkedések idején, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól, ez elsősorban az oktatási együttműködést érintette.

Az MSZP-s vezérszónok, Kiss László szerint nagy problémákat okozott, hogy csakis az OTP-n keresztül lehetett hozzájutni a pályázati pénzekhez, ráadásul úgy, hogy az érintettek 80 százaléka nem banki, hanem postai utalást kért. Az MSZP-s politikus szerint továbbra is a politikai szempontok dominálnak a pénzek elosztásánál. Hatástanulmányok nélkül nem tudjuk azt sem, hogy a korábbi támogatások mennyire járultak hozzá ahhoz, hogy a határon túli magyarok magyar nyelven tanuljanak - mondta. A jobbikos Szávay István arról beszélt, hogy a kormány a költségvetés egy ezrelékét fordítja csak a határon túliakra, ezen kívül pedig Ukrajnára érdemes figyelni, ahol a sorozás elől menekülve elnéptelenedhetnek a magyar települések. Ami a támogatásokat illeti, szerinte "az MSZP-kormány idején legalább nem akartak mindenkit kinyírni, aki nem működik velük együtt". Ikotity István LMP-vezérszónok szerint pedig egyetlen szűk kör átláthatatlanul osztogat forrásokat, a kormány épp úgy nem tekinti partnernek a határon túli civileket, mint a magyarországiakat.

Ilyen éve volt az ombudsmannak

Miután ezen az ügyön túljutottak, akkor az ombudsman 2013-as tevékenységéről szóló beszámolót vitatják meg. A beszámolót Székely László ombusdman mutatta be - a vizsgált 2013-as évnek csak az utolsó negyedében volt ő az alapvető jogok biztosa, az év első háromnegyedében Szabó Máté töltötte be ezt a posztot. Első helyen kiemelt kötelesség volt ebben az évben már a gyerekjogok védelme, és a nemzetiségi jogok védelme is hangsúlyos szerepet kapott. Az ombudsman hiányosságként értékelte az esélyegyenlőségi hátrányokat.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához 2013-ban 129 beadványt nyújtottak be civil szervezetek. Ezek közül 45 esetben indult ombudsmani vizsgálat. Kiemelkedően magas, 28 az alkotmányossági jogszabálykritikák száma, emellett egészségügyi (7), illetve esélyegyenlőségi (5) témájú beadványok érkeztek nagyobb számban.

A több száz oldalas indítványból ezután minden párt a saját szájíze szerint válogathatott - nem is véletlen, hogy a hozzászólások lényegi pontjai gyakorlatilag nem is találkoztak egymással. Demeter Zoltán fideszes vezérszónok például arról beszélt, hogy a Jobbik vidéken megpróbálta elvenni a rendőrség feladatait, az MSZP-s Bárándy Gergely az egyházak problémás szabályozását említette, a Jobbikból Kepli Lajos a magzati élet védelméről beszélt, az LMP-s Schiffer András a fogyasztóvédelemről és a civil kezdeményezésekről értekezett, a KDNP pedig egy képviselővel sem volt jelen a vitának ebben a részében.

Ezután a 2015 és 2025 közti Országos Fogyatékosságügyi Program vitájával zárják a napot.