Parlament: éjszakai vitát tartottak a vasárnapi zárvatartásról

Este negyed tíz és háromnegyed tizenkettő közt, alig néhány képviselő részvételével tárgyalták azt a törvényjavaslatot, amely ismét átírná a vasárnapi zárvatartás szabályait. Az új javaslat már a világörökségi területekre is kiterjesztené a vasárnapi szünnapot.

A kormány nevében Tállai András ismertette az előterjesztést. Az államtitkár szerint a változtatásra azért van szükség, mert "elvi alapon nem indokolható" a boltok közötti területi különbségtétel.

Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka, majd később frakciótársa, Heringes Anita is alapvetően elhibázottnak nevezte a vasárnapi zárva tartás bevezetését, továbbá hangsúlyozták, hogy több tízezer kereskedelmi dolgozónak kell félnie munkahelye elvesztésétől, ráadásul a költségvetés is bevételtől is esik el. A Jobbik vezérszónoka, Lukács László úgy fogalmazott: a kormányoldalnak a vasárnapi zárva tartásról szóló javaslat toldozása-foltozása helyett inkább azon kellene fáradoznia, hogy a kereskedelmi dolgozók bére a nyugati színvonalhoz közelítsen. A vita későbbi szakaszában Z. Kárpát Dániel és Szilágyi György is hasonlóan érvelt a Jobbik-frakcióból.

A vitában egyedül a fideszes Boldog István vette védelmébe a vasárnapi zárva tartást, amely szerinte egyszerre segít a magyar kiskereskedőknek és a családoknak. Tállai István zárszavában azt mondta, a törvényjavaslatról nem volt vita, és semmi új érv nem hangzott el.

A hétfő a brókerbotrány napja volt a parlamentben, kedden pedig ott folytatják, ahol előző éjjel abbahagyták: ismét a brókerügy lesz a középpontban. Sorra került az Iszlám Állam elleni harc is.

Ennek a tervezetnek az elfogadásához kétharmados többségre lesz szükség. Hende Csaba honvédelmi miniszter a vitaindítójában arról beszélt: a magyar katonák nem támadó alakulatok lesznek, a segítségnyújtás pedig magyar érdek - ezen a ponton azt magyarázta a miniszter, hogy mennyire sok menekült érkezik ide Szíriából és Irakból. Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka is a menekültekről beszélt: szerinte aki az Iszlám Állam elleni fellépést a magyar terrorfenyegetettség miatt utasítja el, az nem nézi jó szemmel, hogy hány menekült érkezik ide úgy, hogy semmit nem tudunk róluk. Demeter Márta MSZP-s vezérszónok azt mondta: pártja támogatja Magyarország szerepvállalását az ilyen katonai missziókban. A jobbikos Mirkóczki Ádám az USA világcsendőri szerepéről beszélt a vitában, majd később azt is kifejtette, hogy szerinte az Egyesült Államok hozta létre az Iszlám Államot. Schiffer András LMP-frakcióvezető arról beszélt: a zöld párt nem támogatja a javaslatot, mert nem tisztázott az, hogy az Iszlám Állam milyen pénzügyi, technikai és személyi utánpótlással rendelkezik, valamint meddig tartana és mennyibe kerülne a hadművelet.

A brókerbotrány a középpontban

Ahogy hétfőn, úgy kedden is szó volt napirend előtt a brókerügyről: az MSZP-s Tóbiás József percenként többször mondta ki a brókerkormány szót, kísértetiesen idézve a Fidesz 10-12 évvel ezelőtti kommunikációját, akkor a bankárkormány szót hallhattuk legalább ugyanekkora gyakorisággal. Tállai Andrást sem kellett félteni az időutazástól: ő azt kérdezte elsőként, hogy 2004-ben miért szüntette meg az MSZP az ellenőrzéseket, és miért adott a Gyurcsány-kormány a Quaestornak 17 milliárdot. Ő persze szocialista brókerházakról beszélt.

De nem csak a szavak szintjén foglalkoztak a témával: miután hétfőn megszavazták, hogy gyorsítva tárgyalják a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló törvényjavaslatot, az Országgyűlés délelőtt már szavazottt is a jogszabályról. A benyújtott javaslat értelmében a hatóságok zárolhatnák a brókercégek kapcsolt vállalkozásainak, tulajdonosainak, vezetőinek, felügyelőbizottsági tagjainak, sőt akár még a könyvvizsgálóinak is a vagyonát. A brókercégek mellett más pénzügyi intézményekre is kiterjed a jogszabály, érvényes lesz egyebek között a nyugdíjpénztárakra, az alapkezelőkre, a kockázati tőketársaságokra, az árutőzsdei szolgáltatókra, sőt a központi értéktárra és elszámolóházra is.

Három órát ingázhatnak a kormánytisztviselők

Ez előtt még egy olyan törvényjavaslattal kezdték a napot, amelyet Áder János visszadobott: a jogállási törvények módosításáról szóló javaslatot vitték újra a parlament elé. Ez a törvény rendelkezik a közalkalmazottak munkaviszonyairól: például a kormányhivatalok dolgozóit fél évre más munkahelyre kirendelhetik, a budapestieket úgy is, ha ez azzal jár, hogy naponta összesen három órát ingáznak. A kormányablakokban dolgozók pótlékot is kaphatnak a munkájukhoz. Az államfő problémája az volt, hogy nem tartottak megfelelő egyezetetés a javaslatról - most gyakorlatilag változatlan formában fogadták el újra.

Szintén rohamtempóban fogadták el  a 2017-es budapesti vizes vb-hez kapcsolódó fejlesztésekről szóló törvényt - ez is csak tegnap került fel a napirendre, ma pedig el is fogadták.

Új szabályok a termékdíjra

Megszavazták a környezetvédelmi termékdíj szabályainak átalakítását is. Az egyértelműsítéseket jogalkalmazók és gazdálkodók szorgalmazták, de a hulladékgazdálkodási szervezet átalakítása is indokolta a részletszabályok megváltoztatását. Egyértelmű definíciót kapott például az irodai papír és az, hogy mely elektromos berendezésekre vonatkozik a jogszabály. Lehetővé vált, hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság önálló számlával rendelkezzen.

Átírták az állattartás szabályait

Megváltozik az állatvédelmi törvény. A korábbi egy helyett három kategóriába sorolják a jövőben a veszélyes állatokat, közülük az emberi életre legnagyobb veszélyt jelentő állatfajok nem kerülhetnek illetéktelen állattartók kezébe. A továbbiakban a közepesen veszélyes fajok tartásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, míg az elővigyázatosságot igénylőknél bejelentési kötelezettsége lesz a tulajdonosnak, így az állattartás ugyan nem lesz engedélyköteles, de ellenőrizhető marad.

Döntöttek a 2025-ig szóló Országos Fogyatékosügyi Programról. A program kiemelt feladatként jelöli meg a korai diagnózis felállításának és a fejlesztésnek  elősegítését, az egységes egészségügyi protokoll kidolgozását, a fogyatékossággal élők képzését végző intézmények fejlesztését, az érintettek felsőfokú tanulmányainak támogatását.

A nemzeti DNS-adatbázisról szavaztak

Pontosították az uniós államok közötti információcserére, valamint az utasadat-információs egységre vonatkozó szabályozást. A jogszabály rendelkezik a nemzeti DNS-adatbázisok és ujjnyomat adatbázisok összehasonlításával azonosított emberek további adatainak hozzáférhetőségéről, és rögzíti a nemzetközi bűnügyi együttműködési központ ezen eljárásban betöltött szerepét. A felderítési szakra is kiterjesztették az ujjnyomatok nemzetközi összehasonlításának lehetőségét.

Módosult a gáztörvény is

Az Országgyűlés ismét több ponton módosította a földgázellátásról szóló törvényt, szándékuk szerint garantálva az egyetemes szolgáltatással felhagyni kívánó társaságok ügyfeleinek folyamatos ellátását.

A módosítás alapján a kérelemre visszavont egyetemes szolgáltatói engedély után a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eljárást indít egy új egyetemes szolgáltató kiválasztására, ennek során minden szolgáltatótól ajánlatot kér. Ha nem érkezik megfelelő ajánlat, akkor úgynevezett végső menedékest jelölnek ki, az ellátásbiztonság és az ügyfélkiszolgálás legmagasabb szintjére törekedve. A jogszabály részletesen leírja az átadás-átvétel menetét, amely alapesetben három hónapig tarthat. Egyben rögzíti, hogy az átadó egyetemes szolgáltató az átvétel időpontjáig köteles teljesíteni a működési engedélyének megfelelő kötelezettségeit.

Ma tartották meg a szavazást a magyar-amerikai és a magyar-török szociális egyezményről (azoknak a nyugdíjkérdéseit rendezik ezekben, akik mindkét országban dolgoztak) és a határon túli magyarok ügyeit intéző Bethlen Gábor Alap 2013-as beszámolójáról is. Szavaztak a múzeumi törvény kis módosításáról is - ez az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ és az Országos Mezőgazdasági Múzeum integrációjáról szól.

Harcolunk-e az Iszlám Állam ellen?

A szavazások után lefolytatták a vitát a budapesti agglomeráció területrendezési tervének kisebb átírásáról. Ezután egy papíron nem sok vitára okot adó téma következett: Selmeczi Gabriella a magyar védőnők napjáról adott be törvényjavaslatot - aztán kiderült, hogy mégis akad miről vitatkozni, a teljes magyar egészségügy problémái előkerültek a tárgyaláson. Az Iszlám Állam elleni harc vitája után is maradtak a katonai ügyeknél: a honvédek életpályamodelljét vitatják meg. Megtárgyalták a bírósági végrehajtási törvény átírását is, majd a nap két erős témával ér tvéget: az egykori KGST-bank Nemzetközi Beruházási Bankhoz történő újracsatlakozást beszélték át, illetve a vasárnapi zárvatartás kiterjesztését a világörökségi területekre.