Parlament: stadionépítésért szidta az államtitkár az MSZP-t

A négynapos parlamenti hét második napján Tállai András okozta az első meglepetést: az államtitkár az MSZP-t szidta azért, mert a kormányzásuk idején 17 milliárd forintért stadion épült Győrben. Az ügy szépségét nem csak az adja, hogy hirtelen baj lett a stadionépítés, hanem az is, hogy a Tállai vezette Mezőkövesd, amikor épp eltöltött egy idényt az NB I-ben, hogy azonnal ki is essen, nyolcszázmillió forint állami támogatást kapott, amiből stadiont is építettek. Ezt leszámítva a megszokott ügymenet folyik napirend előtt: az LMP Paksról beszélt, a Fidesz és az MSZP egymást szidta a brókerbotrányért, a Jobbik pedig a népszavazási kérdéseiket melegítette fel.

Nem hatotta meg a Fideszt Áder kritikája

A nap érdemi részében nyitásképp arról a törvényről tárgyaltak, amelyet két hete már elfogadtak, de Áder János visszaküldte. A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításáról szóló törvényt, ezt vitatták, majd szavazták meg meg ma délelőtt. Az államfő azt kifogásolta, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben a döntéseket a hatóság hirdetmény útján közli. Ez azonban a kormánypártok szerint beleillik a kiemelt beruházások megvalósításának gyorsításáról szóló jogszabály koncepciójába, ezért változtatás nélkül elfogadták újra.

"Legyen szíves és duguljon el"

Ezután az MSZP kérésére arról vitáztak, hogy elítéljék-e Kövér László szavait - a házelnök tavaly december végén ülést vezetve azt mondta a szocialista Gőgös Zoltánnak: "Gőgös képviselő úr, legyen szíves és duguljon el". Az MSZP kérelmét a kormánytöbbség elutasította - a vitában a fideszes Vitányi István azzal indokolta ezt, hogy az MSZP-sek hozzák kellemetlen helyzetbe a házelnököt.

Hiba maradt az előző törvényben

A szavazásdömping ezután jön. Előbb II. Rákóczi Ferenc emléknapjáról voksoltak, majd az államháztartási törvény módosításáról - a most hatályos törvényszöveg elfogadásakor senki nem vette észre, hogy ha legalább száz fős éves állományi létszámra lenne tényleg szükség áprilistól, akkor több nemzetiségi önkormányzat nem működhetne tovább. (Apróbb baki ennél, hogy a napirendi tervezetben ez a 8-as pont, ami az 5-ös és a 6-os közt szerepel, majd később jön még egy teljesen más 8-as.)

Majd a képviselők ledaráltak tizenkilenc szavazást nemzetközi megállapodásokról - döntő többségben kis jelentőségű egyezségekről van szó, vagy fontosabb megállapodások minimális megújításáról; az ezekről szóló vitákban együttvéve is épphogy megvolt a tíz felszólaló képviselő -, a fontosabb javaslatok ezután jönnek csak. Döntöttek a köznevelési törvény módosításáról, majd módosították a Városliget átépítéséről szóló törvényt. Ezzel kibővítették a Városliget Zrt. vagyonkezelésébe kerülő ingatlanok körét, valamint kimondták, hogy az újonnan felépülő állami épületeknek is a Városliget Zrt. lesz a vagyonkezelője. Módosítják a nemzeti energiastratégiáról szóló határozatot, felsőoktatási, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényeket is átírtak - ez a szabály teszi lehetővé, hogy bepereljék, aki embereket engedély nélkül fényképez.

Mi lesz a bérpótlékkal?

Ha még nem zsibbadt el a honatyák ujja, harmincadik és harmincegyedik napirendi pontként jöhettek a vasárnapi zárvatartáshoz kapcsolódó törvények. A vasárnapi bérpótlékról szavaztak - igencsak korlátozott körben állapít meg a legújabb változat további 50 százalékos bérkiegészítést (a jelenlegi 50 százalékon felül). Csak adventkor kell a száz százalékos bérpótlékot fizetni, valamint azon az egy vasárnapon, amikor a kereskedő még (ezen felül) nyitva tarthat. Azok az üzletek viszont, amelyek a kivételek közé esnek (a gyógyszertárak, az üzemanyagtöltő állomások, a piacokon, vásárokon, reptereken és pályaudvarokon működő boltok) viszont továbbra is az ötven százalékos bérpótlékot lesznek kénytelen kifizetni. Sőt: azokban az üzletekben sem kell dupla bért fizetni majd a vasárnap foglalkoztatott alkalmazottaknak, amelyekre vonatkozik a zárva tartási törvény: ha a bolt nem nyit ki, csak leltároznak, takarítanak vagy polcot pakolnak, akkor is marad a korábbi bérpótlék.

Végül döntöttek a 2016-os mikrocenzusról: a két népszámlálás közti félidőben egy kisebb körben folytatnak le jövőre adatfelvételt. A képviselők közt ennek a szükségességéről nagy vita nincs, egyedül Hoffmann Rózsa lepett meg a vitában mindenkit, amikor a Bibliából vezette le, hogy mennyire fontos a népszámlálás. A nap utolsó szavazásaként agrártámogatási törvényeket írtak át. Utána már csak kétszer kellett gombot nyomni: az MSZP az extra rezsicsökkentésről, az LMP az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szeretne vitát, mindkettőt elutasították, majd mehetnek is haza azok a képviselők, akiket a következő másfél hét szavazás nélküli parlamenti munkája nem érdekel. Aki marad, az a napirendi tervezet szerint késő estig vitázhat a földgázellátási törvényről, a magyar-amerikai, majd a magyar-török szociális biztonsági egyezményről, az állami földvagyon kezeléséről, ingatlan-nyilvántartási, a termőföld védelméről, az erdőkről, a vad- vagy épp a halgazdálkodásról.