Rendvédelmi életpályamodell és a kéményseprés államosítása a parlamentben

A délelőtt a rendvédelmisek életpályájáról szólt a Parlamentben. Pintér Sándor belügyminiszter az előterjesztés általános vitájában a legfontosabb változások között említette, hogy megszűnik az automatikus előmeneteli rendszer, a vezetői beosztások meghatározott időre szólnak majd, illetve hogy a hivatásos állomány volt tagjaiból létrejön a tartalékos állomány.

Pintér hangsúlyozta: az új illetményrendszer kialakításával a többi között az volt a céljuk, hogy az illetmény tükrözze a szolgálati beosztás értékét, a szolgálati tapasztalat értékét, a hivatásos állományhoz tartozás megbecsülését és az adott időszakban nyújtott teljesítményt - ez utóbbi azonban nem épül be a bérbe.

Demeter Márta (MSZP) a szolgálati nyugdíjrendszer megszüntetése kapcsán azt mondta, hogy a régi rendszer valóban tartalmazott igazságtalan elemeket, de rendkívül sok, korábban a hivatásos állományba tartozó - többségében egészségügyi okból nyugdíjba vonult - embert hozott nehéz helyzetbe. A szocialista politikus szerint egy biztosítási rendszer felépítését tartalmazza a javaslat, de arról semmilyen konkrétumot nem lehet tudni, ezért mindenféleképpen kell valami formát találni a hivatásos életút méltó lezárásra.

Kósa Lajos (Fidesz) azt emelte ki, hogy a béremelési program végére összesen átlagosan 50 százalékkal emelkedik a rendvédelmi dolgozók jövedelme a jelenlegihez képest. A túlmunkáról szólva közölte: csaknem négyezer fős létszámbővülés kellene ahhoz, hogy az azért járó szabadidő kiadható legyen, ezért az átmeneti időben, 2018-ig a dolgozókra bíznák, hogy a túlmunkát kifizettetik, vagy szabadidőben kérik.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) a nem veszélyes munkát végzők körében nem biztosítaná a korai nyugdíjazást, de aki nehéz fizikai vagy pszichés terhelés alatt van, azok körében meg kellene adni a lehetőséget arra - hangsúlyozta. Indokolatlan túlzásnak ítélte, hogy saját mobiltelefon vagy bankkártya nem használható a szolgálat közben, azt azonban támogathatónak tartotta, hogy az állomány tagjai ne politizáljanak.

Vadai Ágnes, a DK független képviselője bántónak nevezte a kormánypárti képviselők által elmondottakat. Emlékeztetett, a kormányoldal fogadott el egy semmisségi törvényt, kimondva, hogy "a rendőr hazudik". "Önök a megbecsülést akkor tartják fontosnak, hogy ha mindenkit eltakarítottak az útból, akiről úgy gondolták, hogy el kell takarítani" - jelentette ki. Azt mondta: a 2006-ban az akkori ellenzék még nem a rendőrök oldalára állt, Gyurcsány rendőreinek nevezve őket.

Schiffer András (LMP) azt mondta, hogy amit a kormányzat az előző ciklusban a rendvédelmi dolgozókkal művelt, az szervesen illeszkedett abba a politikába, amelynek során "nekirongyoltak" különböző társadalmi csoportoknak.

Kéményseprés a katasztrófavédelemnél?

A délutánt a kéményseprés átalakításáról szóló törvény vitájával nyitották. Pogácsás Tibor, a belügyi tárca államtitkára expozéjában kiemelte: a javaslat új keretek között szabályozza a kéményseprő-ipari szolgáltatást és fontos részszabályokat rögzít a tűz elleni védekezésben. A cél a kéményseprő-ipari tevékenység hosszú távú, zavartalan ellátásának biztosítása, az emberi élet védelme és a vagyonbiztonság érdekében - mondta. A jövőben a kéményseprő-ipari feladatokat a lakossági szektorban a hivatásos katasztrófa-védelmi szerv látja el térítésmentesen, úgy, hogy a jelenleginél ritkábban terheli az ingatlantulajdonosokat a kéményellenőrzésekkel. Az önkormányzatok településüzemeltetési feladatai közül a kéményseprői szolgáltatás kikerül, azt a következő évtől az állam közfeladatként látja el. Kitért arra, hogy a szolgáltatás színvonalában, rendszerességében és a díjtételekben évek óta mutatkozó, helyenként igen jelentős különbségek megszűnnek majd. Kiküszöbölik a több megyében jellemző ellátási zavarokat is - közölte.

Heringes Anita, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a Fidesz hozott olyan törvényeket, ami miatt a kéménysepréssel foglalkozó cégek nehéz helyzetbe kerültek. Minden jel arra mutat azonban, hogy a valódi ok a kéményseprői szektor lenyúlása - hangoztatta. Felvetette: bár az adatbázisok átadására van javaslat, kérdés, honnan szerzik be a műszereket, eszközöket, mi lesz a szakemberek sorsa. Szilágyi György, a Jobbik vezérszónoka szerint a Ház előtt fekvő törvényjavaslatnak számos kiforratlan rendelkezése van, az előterjesztés átgondolatlan, ellentmondásos. A politikus "kéményseprőmutyitól" tart, amelynek árát szerinte az adófizetők fogják megfizetni.

Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka az eddig a kéményseprést végző vállalkozásokkal szemben méltatlannak nevezte a törvényjavaslatot. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy e cégek nagy része már korábban ellehetetlenült az árcsökkentés miatt.

Ezután látványos vitába bonyolódott Németh Szilárd rezsibiztos és több ellenzéki képviselő. Németh, mint mondta, nem is értette, hogy miről beszél az ellenzék, hiszen ezután olcsóbb lesz a kéményseprés. Sallai R: Benedek azt válaszolta neki: "kíváncsi vagyok, hogy ha a rezsibiztos úrnak úgy kéne dolgoznia, hogy minden reggel kap két nagy pofont, fizettetnek vele tízezer forintot, aztán dolgozhat estig, akkor milyen lelkes volna, mert a szolgáltatóknak ilyen feltételek mellett kell dolgozniuk".

Ezután a képviselők megtárgyalták az állatok védelméről szóló törvény módosítását - negy vita itt nem volt, alig több, mint félóra alatt lerendezték a témát. Majd az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről vitatkoztak, itt elsősorban az volt a vita tárgya, hogy hogyan lehet megőrizni a GMO-mentességet, valamint szigorítani az élelmiszerbiztonsági ellenőrzést. Ezután a környezetvédelmi termékdíjról, végül a múzeumokról szóló törvényekkel zárjtk a napot.