Áder: a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság fejlesztésében segíthetjük Mongóliát

A két államfő a megbeszélésüket követően egyaránt üdvözölte, hogy májusban Magyarország ismét megnyitja mongóliai nagykövetségét.         Cahiagín Elbegdordzs a két ország közötti oktatási együttműködést emelte ki, amelynek eredményeként szeptembertől már száz ösztöndíjas mongol diák tanulhat Magyarországon, az eddigi tizenöt után.   

Áder János kifejtette, hogy az aranyban, uránban, volfrámban vagy rézben gazdag ország 1990 óta látványos gazdasági növekedést ért el, évente mintegy 8-17 százalékkal növelte bruttó hazai termékét az elmúlt időszakban. Vízben azonban szegény. Mongóliában a víz egyszerre jelent mennyiségi és minőségi problémát, holott a növekvő számú lakosság ellátása, a legnagyobb exportbevételt hozó bányászat fenntartása, és a hagyományos vagy intenzív mezőgazdaság számára is szükség lenne rá – fűzte hozzá. 

A helyieknek a magyar vízmérnökök szaktudásáról jó tapasztalataik vannak, hiszen az együttműködés az 1950-es évekig nyúlik vissza – emlékeztetett. A jövőben a vízbázisvédelembe, a megfelelő minőségű ivóvíz előállításába, a vízszállítás megoldásába vagy a korábban épült csatornák, vezetékek rekonstrukciójába kapcsolódhatnak be a magyar szakemberek Mongóliában. 
Az egykor a magyarok által épített és most ismét magyar segítséggel, magyar hitel révén megújuló Songinoi Biokombinátban olyan mezőgazdasági oltóanyagokat lehet majd előállítani, amelyek elősegítik a mongol termékek piacra jutását – mutatott rá az államfő. 


Áder János az agrárium területén a haszonállat-nemesítési programokban, az élelmiszer-biztonsági nyilvántartási rendszerek kialakításában, az európai uniós sztenderdek meghonosításában és a nemzetközi követelményeknek megfelelő vágóhidak létesítésében látott még lehetőséget arra, hogy Mongólia magyar segítséggel modernizálja gazdaságát. 
Az államfő "Mongólia óriási aranybányájának" nevezte az állatállományát, a mongol gazdák állatai ugyanis valóban bioállatok, amelyekre a világban jelentős kereslet mutatkozik – mondta, hozzátéve ugyanakkor: meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a közép-ázsiai ország ezzel kiléphessen a világpiacra. Ha az itt élő termelők megismerik a nemzetközileg elvárt sztenderdeket, akkor áruforgalmuk bővülni fog - fűzte hozzá.
   
Cahiagín Elbegdordzs szintén úgy ítélte meg, hogy országa a közös munka eredményeként biztonságos élelmiszereket tud majd exportálni. Az államfő emellett a természetvédelem és az erdőgazdálkodás területén látott lehetőséget az együttműködésre, de mint beszámolt, a gabonatermékek, például a gyors növekedésű vagy a szárazságtűrő fajták fejlesztéséről is tárgyaltak. 

Magyarország emellett a modern technológiával előállított, olcsó, de minőségi építőanyagokkal lehet versenyképes Mongóliában, de a szél- és napenergia hasznosítása érdekében is szívesen látna magyar vállalatokat országában – ismertette. Javaslatot tett arra is: a két ország tanulmányozza egymás filmgyártását. Szerinte Magyarország turizmusát is növeli az, hogy számos jelentős filmstúdiót vonzott magához. 

Cahiagín Elbegdordzs felidézte tavalyi, magyarországi látogatását, és emlékeztetett arra is: magyar államfő utoljára huszonegy évvel ezelőtt járt országában. A látogatás alkalmával Szilas Cecília, Magyarország kínai nagykövete oktatási megállapodást írt alá a mongol oktatási államtitkárral.
Áder János Mongóliában találkozott Dzandákhí Enkhbold parlamenti elnökkel és Csimedín Szaikhanbileg miniszterelnökkel. Az államfő csütörtökön tér vissza Magyarországra ázsiai útjáról.

MTI Csimedín Szaikhanbileg mongol miniszterelnök fogadja a kétnapos hivatalos látogatáson Mongóliában tartózkodó Áder János Köztársasági elnököt Ulánbátorban 2015. április 15-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi -->