Hatvan évet élünk egészségesen

Magyarországon 2012-ben a születéskor egészségesen várható élettartam a nőknél 60,5, a férfiaknál 59,2 év volt. Ezzel a 20. helyen állunk az uniós tagországok rangsorában. A szomszédos országok közül csak Ausztria volt nálunk jobb helyzetben - derül ki a KSH adataiból.

Az egészségesen várható élettartamok kiszámítása hazánkban 2005-ben kezdődött. Azóta születéskori értéke jelentősen, a férfiaknál 7,0, a nőknél 6,2 évvel nőtt. Az EU átlagától való elmaradásunk 2012-ben másfél-két év körüli volt. Az európai országokkal összehasonlítva Magyarországon a korlátozottság előfordulásának mértéke 50 éves korig az uniós átlag alatti, 50 év felett azonban azt meghaladó mindkét nem esetében.

Összességében elmondható, hogy egy 65 éves magyar férfira rövidebb élet vár, mint egy azonos korú nőre, ugyanakkor a mérsékelt és a súlyos korlátozottságban töltendő életszakaszok is rövidebbek a férfiak esetében. A 65 éves nők a hosszabb életükből hosszabb időszakot, hátralévő életüknek mintegy kétharmadát (7,5 évet mérsékelt, 4,3 évet súlyos) korlátozottságban élik le. A népesség elöregedésével a gondozásra szorulók ellátását szolgáló intézmények fejlesztése megkerülhetetlen társadalmi kihívást jelent.

Hazánk területe két egymástól jelentősen eltérő részre bontható egészségesen várható élettartamok szempontjából. A Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország, illetve a további öt régió lényegesen különbözik. A kevésbé fejlett Észak-Alföld népessége számíthat a legrövidebb korlátozottság nélküli életszakaszra (54,2 és 54,8 év), míg a legfejlettebb térségben, Közép-Magyarországon egy férfi 62,4 évet élhet a mindennapi tevékenységeiben való korlátozottság nélkül, az utóbbi érték az EU átlagát is meghaladja.

A nők a Nyugat-Dunántúlon vannak a legjobb helyzetben, ők 64,3 egészséges életévre számíthatnak, míg az Észak-Alföldön a várható és az egészségesen várható élettartam is jelentősen elmarad az uniós átlagtól.

A férfiak közül sokan már 65 éves koruk előtt meghalnak. 2012-ben az elhunyt férfiak több mint 20 százaléka a 40–59 évesek közül került ki, és a 60–79 éves korosztályból minden második meghalt. A veszélyeztetett életkoron túljutva a 65. életévet elérők legalább még 6,4 egészséges életévre számíthatnak, férfiak és nők egyaránt. Az egészségesen várható élettartam átlaga az EU-28-ban 8,5 év ebben a korban.

A születéskor egészségesen várható átlagos élettartamok az Észak-Alföld kivételével a nőknél magasabbak, de a 65 évesek várható élettartamait vizsgálva már más régiókban (Közép-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) is előfordult, hogy a férfiak a nőknél valamivel hosszabb korlátozottságtól mentes életre számíthatnak. A legkedvezőbb helyzetben a Közép-Magyarországon élő férfiak és a nyugat-dunántúli nők (7,7 év) voltak, míg az egészséges életkilátásokat tekintve a legrosszabb esélyei az Észak-Alföldön élő nőknek voltak (4,2 év).

A várható élettartam a nők esetében magasabb, ám az egészségesen várható élettartam nem mindenhol a nőknél hosszabb. Hollandiában például a férfiak 63,5 évet, várható élettartamuk 80 százalékát tölthetik korlátozásmentesen, és ez jelentősen (4,6 évvel) meghaladja a nők ide vonatkozó mutatóit. Ugyanez a helyzet Izlandon, Portugáliában és Norvégiában is.

A legfrissebb, 2012. évi adatok szerint az európai térség államaiban a leghosszabb egészségesen eltölthető élettartamra a nők Máltán (72,2 év), a férfiak Norvégiában (71,9 év) számíthatnak, legrövidebbre a férfiak Észtországban (53,1 év) a nők Szlovákiában (53,1 év).

A 65 évesek közül az EU-ban mind a nők, mind a férfiak 8,5 évet remélhetnek még egészségi problémából fakadó korlátozottságtól mentesen. Egy norvég nő még 16 egészséges évre számíthat, szemben szlovák társával, aki csak 3,1 évre. A listavezető norvég férfiak és a lista végén álló szlovák férfiak között is hasonló, közel 12 év a különbség. Három skandináv ország és Svájc után a mediterrán országok közül csak Málta tartozik az élenjárók közé. A téma kutatói a jelenség mögött álló okok részletes elemezéséből arra a következtetésre jutottak, hogy nem csak a gazdasági fejlettség és az egészségügyi ellátás magas színvonala, hanem az életstílus, az egészség, mint érték megjelenése a társadalmi tudatban és a mindennapi életben biztosíthatja az idősebb korosztályba tartozók jó egészségét.