Parlament: mit kezdenének a radioaktív hulladékkal?

Ma már nem kell határozatképességet biztosítani, így újra üresen kongó ülésteremben tartják a parlamenti ülést. A nap első fontos témája a Gazdasági Versenyhivatal 2013-as beszámolója.  Ezután a sporttörvény módosítása, a víziközlekedés törvénye, a Kiotói Jegyzőkönyvvel kapcsolatos törvénymódosítás, valamint a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikája került sorra.

A radioaktív hulladékokról Aradszki András államtitkár alig pár percet beszél. Annyit mondott: a nukleáris létesítmények leszereléséről és a hulladék kezeléséről szeretnének egy távlati keretet adni. Részletekbe azonban nem ment bele, az Völner Pálra, a Fidesz vezérszónokára maradt. A radioaktívhulladék-tároló kazetták kezelése és bővítése, valamint a végleges elhelyezésre szolgáló tároló végleges tároló helyének kiválasztása a következő évek feladata. A mostani helyzetben Oroszországba szállítják a kiégett fűtőelemeket, de meg kell kezdeni a magyarországi végleges tárolókat is kialakítani. A tervezetben úgy fogalmaznak: "a hazánkban keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezését Magyarországon létesített radioaktívhulladék-tárolókban kell megvalósítani".

Tóth Bertalan, az MSZP-s vezérszónok már szkeptikusabb volt: ő azt kérdezte, lesz-e független szervezet, amely felügyeli a műveleteket, és a nyilvánosság megkap-e minden fontos információt. Ő arra is kitért: ugyan a 400 lakosú Boda lakosait megkérdezték, mit szólnának ahhoz, hogy a falvuk mellett lenne a végleges lerakóhely, az onnan nem túl távoli Pécs közel 160 ezer lakóját nem. Ráadásul nem csak közmeghallgatás kéne szerinte Pécsett, hanem helyi népszavazás.

Kepli Lajos a Jobbikból azt mondta: sokszorosan túlbiztosítják a kis- és közepes sugárzású hulladékokat. De szerinte Pakson a nagy radioaktivitású hulladék sem okoz veszélyt. Mint mondta, korábban "sokszor az ésszerűséget is meghaladva a gazdasági szempontok domináltak".

Az LMP-s vezérszónok, Sallai R. Benedek azzal kezdte: ha nem derül ki, hogy mit csinálunk, mennyiből és hogyan, akkor nehéz támogatást kérni. Szerinte a költségek elképesztően magasak lehetnek a nemzetközi tapasztalatok figyelembe vételével.

Így védték a fogyasztókat

A GVH beszámolóját Juhász Miklós, a hivatal elnöke mutatta be. A beszámoló szerint 2013-ban összesen 109 új ügy indult, és 118 eljárást, valamint 2 utóvizsgálatot zártak le. Az induló eljárások tekintetében a korábbi tendenciáknak megfelelően a fogyasztóvédelmi típusú ügyek adták az eljárások legnagyobb hányadát, összesen 62 ilyen ügy indult. A 2013. évben 31 fúziós eljárás, míg az erőfölénnyel való visszaélés kivizsgálására 5, a versenykorlátozó megállapodással kapcsolatban 11 ügy indult. Az ügyindításokhoz hasonlóan a lezárt eljárások nagyobb részét is a fogyasztóvédelmi ügyek adták.

A 2013-ban lezárt ügyek közül 61 fogyasztóvédelemmel, 15 versenykorlátozó magatartással, 5 pedig erőfölénnyel való visszaéléssel volt kapcsolatos. 37 esetben összefonódás engedélyezéséről döntött a Hivatal, emellett 2 utóvizsgálatra került sor.

2013-ban a legnagyobb bírsággal zárult ügy a pénzügyi szektort érintő kartelleljárás volt, amelyben a Hivatal összesen közel 9.5 milliárd forint bírsággal sújtotta a devizahitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztésre vonatkozó megállapodásban érintett hitelintézeteket.

A GVH versenykorlátozó magatartásokat felderítő munkájában alapvető jelentőséggel bír a jellemzően rejtőzködő kartellekről szóló információszerzés. Ennek erősítése érdekében a GVH önálló Felderítő Irodát hozott létre, amely kizárólag a kartellekhez kapcsolódó releváns gazdasági adatok, piaci információk felderítésével, illetve elemzésével, azaz üzleti hírszerzéssel foglalkozik. A Hivatal 2013-ban összesen 61 fogyasztóvédelmi típusú ügyet zárt le, amelyből 52 alkalommal törvénysértést állapítottak meg, 4 esetben kötelezettségvállalás történt az eljárás alá vontak részéről, míg a fennmaradó öt eljárás  vizsgálói szakaszban zárult le. A fogyasztóvédelmi típusú ügyekben a GVH összesen 587,4 millió forint bírságot szabott ki.

Vantara Gyula, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: a GVH sok jó gyakorlatot átvett, gyorsabb lett az ügyintézés, és a cégek is jobban átlátják a munkájukat. Szakács László MSZP-s vezérszónok szerint sem azzal van a baj, ami a beszámolóban benne van, hanem azzal, amit nem írtak le: a közbizalom mélyen van. A magyar pályáztatási rendszer pedig túlságosan is kiszámítható szerinte, ha valaki nyerni akar, előre tudja, melyik céghez kell konzorciumban kapcsolódnia - mondta. A jobbikos Z. Kárpát Dániel azzal kezdte: nem a GVH tevékenysége az, amit kritizálni kell. Mint mondta, a jelentésből általában nagyon jól látszik az, hogy a kormány milyen rossz irányba viszi a fogyasztóvédelmet. Schiffer András LMP-frakcióvezető arról beszélt: amikor a kormánynak erre szüksége van, akkor törvényt módosítanak, a GVH szempontjaival szemben is - ezen a ponton a 2012-es dinnyekartell ügyét említette, ami után kizárták a szakmaközi egyeztetést. 2013 áprilisában úgy ítélte meg erre a GVH, hogy a mostani szabályozási helyzet jogbizonytalanságot teremt a mezőgazdasági kartellekben.