Hanyatló születésszám: újabb lista, ahol Magyarország sereghajtó

Az Európai Unió 28 tagállamában együttesen közel 5,1 millió újszülött jött világra 2013-ban, 91 ezerrel, 1,8 százalékkal kevesebb, mint 2000-ben. Az ezredfordulón tapasztalt születésszám-visszaesést 2002 és 2008 között egy tartós emelkedés követett, majd 2009-től 5 éven át ismét csökkent a születések száma – derült ki a KSH tanulmányából, amely a 2000 és 2013 közötti születésszámokat vizsgálta az EU-ban.

Az időszak elején és végén is Franciaországban született a legtöbb gyermek, 775, illetve 780 ezer. A legnépesebb európai ország, Németország 2000-ben a második, 2013-ban pedig már az Egyesült Királyságot követően a harmadik helyre szorult a 767 ezerről 682 ezerre mérséklődő születésszámmal. Ugyanakkor a szigetországban 15 százalékkal, 679 ezerről 779 ezerre nőtt az újszülöttek száma.

Az unió országainak felében emelkedett, a másik felében pedig csökkent a születésszám. A növekedés dinamikája Írországban és Svédországban volt a legnagyobb, ahol a vizsgált időszakban közel 26 százalékkal több gyermek jött világra. Eközben Portugáliában 31 százalékkal esett vissza az újszülöttek száma. Magyarországon a vizsgált időszak során – számottevő ingadozásokkal tarkítva – összességében 8,3 százalékos csökkenés történt.

Az ezer lakosra jutó élveszületések alakulásában is jelen van a születések abszolút számánál tapasztalható tendencia. Az ezredfordulót követő mérséklődés után 2002 és 2008 között – néhány stagnáló évet leszámítva – emelkedett a mutató értéke, majd 2009-ben ismét csökkenésnek indult. Ennek következményeként az időszak elején 10,6 élveszülött jutott ezer lakosra, 2013-ban mindössze 10. A legalacsonyabb és a legmagasabb értéket mutató országok közötti különbség a 2000. évi 1,7-szeresről 2013- ra 1,9-szeresre emelkedett.

2000-ben Írországban (14,4), Franciaországban (13,1), valamint Luxemburgban (13,1) volt a legmagasabb az ezer lakosra jutó újszülöttek száma. 2013-ban Írországot (15,0) Franciaország (12,2) és az Egyesült Királyság (12,1) követte.

Az időszak kezdetén a korábbi szocialista országok, köztük a balti államok, valamint Németország tartoztak az alacsony nyers élveszületési arányszámmal rendelkező államok közé. Az időszak végére Németország, Magyarország és Románia mellett a dél-európai országokat jellemezte a legalacsonyabb arányszám.

2000-ben Magyarország még a 20. volt az Európai Unió 28 tagállama közül, 2013-ra azonban már csak a 25. helyet érte el a születési arányszámban. Csak Olaszországban, Portugáliában és Németországban rosszabb a helyzet.

Az időszak alatt Magyarországon 25,1 évről 27,7 évre emelkedett az anyák első gyermekvállalásának életkora. Az országok sorrendjében – kisebb átrendeződésektől eltekintve – nem történt lényeges változás. Magyarország megtartotta pozícióját, 2013-ban 7 országban volt alacsonyabb a mutató értéke, mint hazánkban.