A stressz káros hatásainak kezelése jogszabályi kötelezettség is

A stressz európai uniós felmérések szerint a második leggyakrabban előforduló munkahelyi probléma, amely minden ötödik európai munkavállalót érint. A munkából kiesett napok több mint feléért a tartós, káros stressz vagy az annak nyomán kialakuló betegség a felelős – hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A munkatársak egyéni fizikai, idegrendszeri és pszichológiai adottságaiknak megfelelően képesek a káros stresszhatásokat ellensúlyozni vagy megfelelő határok között tartani. A szerencsésebb alkatú dolgozók jobban tudnak alkalmazkodni, és könnyedén lesöprik magukról a negatív érzelmi hatásokat, mások viszont akár bele is rokkanhatnak ezekbe, ugyanis a stressz nyomán kialakuló betegségek is az egyéni hajlamtól függenek.

A feledékenység vagy a koncentrációs képesség romlása szintén a stressznek tudható be, és nemcsak az egészséget, hanem a munkavégzés biztonságát is veszélyezteti, hiszen növeli a hibázás lehetőségét, így akár a munkabalesetek számát is. Számos fizikai tünetegyüttes jelzi a káros stressz tartós jelenlétét, ilyen a krónikus fáradtság, a különböző alvászavarok, a nyak-, váll- és hátfájdalom vagy a túlsúly. Szintén gyakoriak a stressz nyomán kialakuló szív- és érrendszeri, a gyomor- és bélrendszeri betegségek, de az állandó pszichés nyomás a daganatos betegségek kifejlődését is elősegíti.

A munkáltatóknak nemcsak a táppénzes napok száma miatt kell foglalkozniuk a kockázatokkal, hanem jogszabály is kötelezi őket erre. Egyes vállalatok konfliktuskezelési technikák oktatásával küzdenek a probléma ellen, míg máshol a túlzottan hosszú vagy a rendszertelen munkaidőt minimalizálják. Más cégeknél a függőségek – dohányzás, alkohol, kábítószerek – megelőzésével kapcsolatos ismeretterjesztéssel hívják fel figyelmet a stressz kezelésének fontosságára, és akad, ahol a tudatos táplálkozást, a munkaidőn kívüli sporttevékenységeket népszerűsítik.