A szűkös anyagiak ellenére is pozitívak a magyar egyetemisták?

A felsőoktatásban tanuló nappali tagozatos fiatalok háromnegyede kap anyagi támogatást a szüleitől, amelyet 41-41 százalékuk egészít ki tanulmányi ösztöndíjjal és/vagy saját munkajövedelemmel, a diákok 20 százaléka pedig rendszeres szociális támogatásra szorul – mutatott rá az Aktív Fiatalok Kutatócsoport 2015-ös jelentése.

A fiatalok társadalmi helyzetét vizsgáló kutatás szerint a diákság legnagyobb hányada étkezésre és utazásra költi a pénzét, emellett jó részüknek bulizásra, kocsmázásra (70 százalék) is futja, közel kétharmaduk pedig ruházkodásra is áldoz bevételeiből. Spórolni főleg a kulturális fogyasztáson szoktak, erre csak a megkérdezettek fele költ. A visszafogottság nemcsak a kiadási tételek jellegében, hanem a összegek vonatkozásában is érvényesül: étkezésre havi 16 ezer forintot, utazásra nyolcezret, bulira kilencezret fordítanak - írja a Magyar Nemzet.

Bár a többségnek takarékoskodnia kell, összességében mégsem tartják kedvezőtlennek anyagi helyzetüket a fiatalok. A válaszadók hatvan százaléka úgy nyilatkozott, hogy a pénze okos beosztásával jól kijön, egynegyede pedig egyenesen azt állítja, hogy gondok nélkül él. Ezzel szemben mindössze egy százalékra tehető azoknak az aránya, akik kifejezetten kedvezőtlen körülmények, nélkülözések között élnek, és csak alig két százalék számolt be arról, hogy rendszeresen anyagi gondjai vannak.

A felmérésből kiderült az is, hogy a magyar egyetemisták és főiskolások jövőképe viszonylag kedvező: 40 százalék bizakodó, és úgy gondolja, jók az elhelyezkedési lehetőségei azzal a végzettséggel, képzettséggel, amellyel rendelkezni fog. Ezzel szemben csak a válaszadók negyede gondolja úgy, hogy nehezen fog megfelelő munkát találni. Megfigyelhető, hogy a férfi hallgatók, a budapestiek, a diplomás szülők gyermekei és a Fidesz– KDNP-szavazók általánosságban bizakodóbbak a többieknél.

A jelenleg főiskolára, illetve egyetemre járó magyar fiatalok 11 százaléka jelezte, hogy eddigi tanulmányai során már tanult külföldön, 18 százalék pedig a közeljövőben szeretne kimenni valahová. Ha munkavállalásról van szó, akkor már jóval nagyobb az elvándorlási kedv: a megkérdezettek 63 százaléka szeretne rövid ideig, azaz pár hétig vagy hónapig külföldön dolgozni, 52 százalék hosszabb távon, akár több évre is itt tudná hagyni Magyarországot, 37 százalék pedig hajlandó lenne végleg letelepedni valamelyik másik országban. A migráció legfőbb oka szinte mindig az anyagiakban keresendő: a diákok szerint külföldön könnyebb megélni, magasabb az életszínvonal, és sokkal több pénzt lehet megtakarítani, mint itthon. A kalandvágy, a szakmai fejlődés és a többi szempont csak az anyagiak után következik. Hosszú távú külföldi terveket a kutatás szerint leginkább a budapesti fiatalok szövögetnek, elsősorban az orvostanhallgatók.

A felmérés rámutatott arra is, hogy a magyar fiatalság egyre inkább kiábrándul a politikából, és nem foglalkoztatja őket a közélet. A politika szót a többség egyértelműen a korrupcióval azonosítja. A pártot választani tudók 35 százaléka a Jobbikot, 25 százaléka az LMP-t, 21 százaléka a Fideszt támogatná, míg a baloldali pártokra (MSZP, DK, Együtt, PM) együttvéve is csak 14 százalékuk voksolna. Egy most esedékes parlamenti választáson a diákok több mint fele részt sem venne  - írja a Magyar Nemzet.