Alapjogokért Központ: az új szabályok adnak értelmet a kerítésnek

Az ideiglenes biztonsági határzárral, valamint a migrációval összefüggő törvények Pintér Sándor belügyminiszter javasolta módosítását - amelyet kivételes eljárásban tárgyaltak a képviselők - 151 igen szavazattal, 42 nem ellenében fogadta el hétfőn az Országgyűlés.

Az Alapjogokért Központ az MTI-hez hétfőn eljuttatott elemzésében kiemelte: a fizikai határzár az eddigieknél bizonyosan nagyobb mértékben terelheti az illegális bevándorlókat a legális határátlépőpontokhoz, a hatóságok pedig a regisztrált kérelmeket a módosított szabályok értelmében már szélesebb körben minősíthetik elfogadhatatlannak vagy folytathatnak le gyorsított eljárást - például arra hivatkozva, hogy a kérelmező biztonságos országból érkezett, így érdemi vizsgálat lefolytatása nem is indokolt.

Az elemzés szerint az elfogadott törvénycsomag egyik legfontosabb újítása, hogy leegyszerűsíti a menekültügyi eljárásokat. Az eddigi két szakaszt egybevonja, és az újonnan bevezetett, gyorsított eljárásokban a kérelmeket már 15 napon belül kell majd elbírálni.

Hozzátették, az eljárások hatékonyabbá és gyorsabbá tételét szolgálhatja, hogy bővülnek a menekültügyi őrizetben tartás lehetőségei is: a jogalkalmazás egyértelműsítését szolgálja az a rendelkezés, amelynek alapján a kérelmező a jövőben már a bírósági eljárás végéig őrizetben maradhat, de az is, hogy a hatóság az eddigieknél többször indítványozhatja a kérelmező őrizetben tartását. Ezentúl a bíróság az őrizet helyén hallgatja majd meg a kérelmezőt.

Kitértek arra: szintén gyorsíthatja az eljárásokat, hogy az eddigiektől eltérően egyes esetekben a kérelmet elutasító hatósági döntéssel szemben benyújtott jogorvoslatnak a kiutasítás végrehajtására nem lesz halasztó hatálya.

A módosítások így összességükben érdemben gyorsíthatják a menekültügyi kérelmek elbírálását, azok egyben viszont a jogalkalmazóra, így elsősorban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalra (BÁH) is nagyobb terhet rónak majd. Ezek alapján szükségesnek mutatkozhat a hatóság személyzeti és fizikai infrastruktúrájának bővítése - mutatott rá a központ.

Egyúttal bár üdvözlendőnek tartják, hogy a vonatkozó EU-s irányelvvel jóformán szó szerint megegyező módon pontosították a menekültügyi kérelmek elfogadhatatlanságára vezető okok felsorolását, szerintük az "első menedék országának elvét" nem kellőképpen fejti ki az új magyar szabályozás. Pedig ilyen esetben nemcsak akkor lenne elfogadhatatlannak minősíthető egy kérelem, ha a kérelmezőt egy másik ország már elismerte korábban menekültként, hanem akkor is, ha a kérelmező az adott országban egyébként elegendő védelmet élvez - írták az elemzésben.