Angliai agyelszívás

Több mint duplájára – 220-ról 475-re – nőtt tavaly az angliai egyetemekre felvett magyar diákok száma 2010-hez képest, és nagyjából ugyanennyi fiatal került be az elmúlt két évben az osztrák állami egyetemekre is.

A legjobb gimnáziumok tanulói közül továbbra is kevesen készülnek külföldi alapképzésre, számuk azonban fokozatosan nő – állapította meg az MKIK GVI minap közzétett, a továbbtanulási szándékokat vizsgáló kutatása.

A 30 intézményben megkérdezett és tovább tanulni szándékozó 770 gimnazista 98 százaléka hazai főiskolára vagy egyetemre felvételizik, és mindössze 5 százalék adta be jelentkezését külföldi felsőoktatási intézménybe vagy oda is. Legtöbbjük tandíjmentes iskolába pályázott, és közülük sokan hosszú távon is külföldön maradnának. A legnépszerűbb célpont az Egyesült Királyság, majd Dánia és Ausztria, a döntés fő indoka pedig az, hogy a diákok úgy vélik: külföldön több lehetőségük, jobb munkájuk és magasabb életszínvonaluk lesz.

A külföldi intézményekbe felvételizők többsége csupán néhány gimnáziumból került ki, mivel azonban a migráció öngerjesztő folyamat – hiszen a kint lévő diákok kitapossák az utat, információik, tapasztalataik megkönnyítik az utánuk érkezők dolgát –, a tanulmány szerint várható, hogy ezekben az iskolákban nőni fog a külföldre távozók száma.

„A topgimnáziumokban – a Fazekasban, a Trefortban vagy az Eötvösben – már megjelentek a nyugat-európai, elsősorban angol elitegyetemek toborzói. Ezek az intézmények feltérképezték a magyar piacot, folyamatosan frissülő adatbázisokat működtetnek, és már a négyes érettségi átlaggal végző diákokat is viszik. Nyilvánvalóan a legjobb gimnáziumokból távozik a legtöbb fiatal külföldre, hiszen jellemzően az ő szüleik tudják ezt finanszírozni. A kérdés csak az, mi lesz azokkal a tehetségekkel, akik nem tehetik meg ezt. Nagy szükség volna e téren a civilszervezetek munkájára, ösztöndíjprogramokra” – mondta a Világgazdaságnak Setényi János oktatáskutató, az OktpolCafé nevű szakblog szerkesztője, aki szerint korántsem tragédia, ha növekszik a felsőfokú tanulmányaikat az országhatárokon túl végzők száma.

„Bár Magyarországon ellentmondásos a külföldi tanulás megítélése, hiszen miközben a szülők és a tanárok is a lehető legjobbat szeretnék a fiataloknak, itthon pedig valójában nincsenek nemzetközi szinten az élvonalba tartozó egyetemek, ódzkodunk is attól, hogy elengedjük őket. Nemcsak a kulturális, nyelvi nehézségek miatt, hanem azért is, mert korántsem biztos, hogy mindannyian visszajönnek, sőt” – tette hozzá a szakember. Pedig számos ország működtet sikeres diaszpóraprogramokat, és csábítja haza a külföldön élő állampolgárait, vagy szerzi meg az általuk birtokolt tudást.

„A görögöknek, az örményeknek, a kínaiaknak és az argentinoknak is kiváló projektjeik vannak. Külföldön élő tehetségeik rendszeresen hazajárnak, olyan élő kapcsolatrendszerük van az anyaországgal, amiből mindkét fél profitál. Érdemes lenne ezeket a mintákat követni” – hívta fel a figyelmet Setényi János.

Marginális próbálkozások történtek már: Pálinkás József, az MTA akkori elnöke 2009-ben hirdette meg például a Lendület programot, amelynek célja, hogy támogassa a világ élvonalába tartozó fiatal kutatók előrelépési lehetőségeit, és megállítsa elvándorlásukat.

A GVI-kutatás másik fontos észrevétele, hogy az iskolarendszer kevéssé segíti a társadalmi mobilitást, és inkább újratermeli a meglévő egyenlőtlenségeket. A legjobb gimnáziumokba elenyésző számban jutnak be például olyan diákok, akiknek az apja alacsony iskolai végzettségű vagy alacsony munkaerő-piaci státusú. A leszakadó északi és alföldi régiók legjobb gimnáziumaiból a nagy presztízsű budapesti egyetemekre jelentkezők aránya pedig jelentősen elmarad a közép-magyarországitól.

A megoldás Setényi János szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetése és a felső tagozat teljes újraszervezése lenne. „Az 1989 óta működő gimnáziumi rendszer arra épül, hogy negyedik vagy hatodik osztályban elszívja a legjobb tanulókat. Ez tragédia. Fokozatosan ki kellene vezetni az oktatási rendszerből, és visszahozni a négyosztályos gimnáziumokat úgy, hogy közben izgalmassá tesszük a tanórákat a felső tagozatban, és a mai internetgeneráció igényeire szabjuk. A lehetőségeiket tekintve a legalsó harmadba tartozó diákok felzárkóztatása azonban csak egy több évtizedes vállalás lehet, ami feltételezi egy komplex reformprogram megszületését – az oktatás mellett a szociálpolitika és számos más szakterület közreműködésével” – véli az oktatáskutató.

Setényi János felhívta a figyelmet arra is: tapasztalatai szerint a gyakorlatban éppen az a középosztály járul hozzá jelentős mértékben az egyenlőtlenségek megmaradásához, amelynek a tagjai a leghangosabban állnak ki a tolerancia, az egyenlőség, a társadalmi szolidaritás fontossága mellett. Amikor ugyanis arról van szó, hogy az ő gyerekük esetleg bármiben is hátrányt szenved – legyen szó például az osztálykirándulás helyszínéről, amit minden tanuló ki tud fizetni –, azonnal megfeledkeznek a nehezebb sorsú osztálytársakról.
 
Felkészítő, kiküldő szervezetekből sincs hiány

Vietnami, perui, új-zélandi, de akár dél-koreai egyetemre is segít pályázni az International Education Center (IEC). Az Európában több mint 100 külföldi egyetem hivatalos képviseletét ellátó szervezet ingyenes tájékoztatást és tanácsadást nyújt a lehetőségekről, és a jelentkezésben, felvételi procedúrában is közreműködik. Négyéves, a külföldi továbbtanulásra felkészítő személyre szabott oktatási programokat működtet a Milestone Intézet, amelynek célja, hogy országszerte felkutassa, segítse, külföldi tanulmányi pályájukon elindítsa, majd hazahozza a tehetséges magyar diákokat.

1. Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium

2. Budapest V. kerületi Eötvös József Gimnázium

3. Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium

3. Budapest XIV. kerületi Szent István Gimnázium

3. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium

6. ELTE Trefort Ágoston Gyakorlógimnázium

7. ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium

8. Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola

9. Budapest XXII. kerületi Kempelen Farkas Gimnázium

10. Deák Téri Evangélikus Gimnázium

11. Budapest I. kerületi Toldy Ferenc Gimnázium

* a 2015-ös rangsor

Forrás: HVG, eduline.hu

1. Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium

2. Budapest V. kerületi Eötvös József Gimnázium

3. Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium

3. Budapest XIV. kerületi Szent István Gimnázium

3. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium

6. ELTE Trefort Ágoston Gyakorlógimnázium

7. ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium

8. Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola

9. Budapest XXII. kerületi Kempelen Farkas Gimnázium

10. Deák Téri Evangélikus Gimnázium

11. Budapest I. kerületi Toldy Ferenc Gimnázium

* a 2015-ös rangsor

Forrás: HVG, eduline.hu A legjobb vidéki gimnáziumok* Helyezés Intézmény

1. Lovassy László Gimnázium (Veszprém)

2. Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium

3. Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium

4. Révai Miklós Gimnázium és Kollégium (Győr)

5. Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium (Győr)

* a 2015-ös rangsor

Forrás: HVG, eduline.hu -->