A várak régi pompáját ígérik

A magyar várak egy részét, amelyek általában határvédelmi feladatokat láttak el, a török kor után tudatosan elpusztították. A másik részük az enyészeté lett. Elég későn, nagyjából a 19. század végén kezdték el értékelni ezeknek az épületeknek a kulturális és történelmi jelentőségét. Ekkor már elindultak a várfelújítások, ám az igazi áttörésre egészen az 1960-as évekig kellett várni.

A 60-as években még a várak állapotának megőrzése volt napirenden, mondta lapunknak Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója. Néhány kaput vagy bástyát azért még akkor is helyreállítottak, de elsősorban a romokat konzerválták. „Mára viszont egyre inkább az a nézet van terjedőben, hogy sem szakmailag, sem gazdasági szempontból nem éri meg a romokat konzerválni” – fejtegette Berecz. Azt tudni kell, hogy amit nem fedünk le vagy nem foglalunk bele egy épületbe, az folyamatosan pusztulni fog. Ráadásul idegenforgalmi szempontból sem szerencsés, ha Magyarországot a „térdig érő várak” országaként emlegetik. Bár Berecz szerint régészeti szempontból fontosak a romok, de a szakember hangsúlyozta, hogy ezek a régi épületek látványosságok is egyben.

„A látogatók nagy része nem szakember, romok és elvont építmények alapján nem tudja az eredeti állapotot elképzelni. Aztán szembe kell nézni azzal is, hogy a magyarországi várak nagy része nem a romkonzerválás állapotában, hanem szó szerint romos állapotban van” – mondta a szakember.

A várakról való gondolkodást jelentősen nehezíti, hogy ezek a történelmi építmények az évszázadok során szervesen fejlődtek. „Minden kor hozzátette a maga tudását, ízlése szerint alakította az építményt – mesélte Berecz. − Komoly szakmai kérdés, hogy ezekből a történelmi korokból mit tartsunk meg, mit hangsúlyozzunk ki, mit rekonstruáljunk. Ezt a kérdést általában az adott várhoz, műemlékhez kapcsolódó szakmának kell eldöntenie. Kívánatos lenne, hogy minden történelmi korból mutassunk be valamit, de ez sokszor lehetetlen, mert túl eklektikussá válik az építmény.”

Az egri vár 2012-ig nagyon rossz, szinte már életveszélyes állapotba került. Ha nem kezdődik el az Egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése című beruházás, amely révén 2,2 milliárd forintot kaptak a felújításra Egerben, akkor szembesülni kellett volna azzal, hogy az egri várat be kell zárni. A munkálatok egyébként most is folynak. A tervezett, várat érintő rekonstrukció legalább hatmilliárd forintba kerül. „A rekonstrukció során alapvetően Dobó István korát kívánjuk hangsúlyozni, és azt, hogy Eger Szent István korától nagyjából a mohácsi vészig püspöki székhely volt. Nagy a felelősség, mert évi 300 ezer fő fölött van a vár látogatóinak száma” – mondta Berecz.

Ma már izgalmas, közérthető módon, szórakoztatva kell az ismereteket terjeszteni az egri vár igazgatója szerint. „Ennek szellemében attrakciós elemekben gondolkozunk. A modern kornak megfelelő kiállításokban, 3D-s moziban, amelyben az 1552-es ostromot háromdimenziós mozivetítés révén tesszük a modern kor embere számára igazán átélhetővé. Már idén megvalósul a Dobó István korabeli vár teljes, háromdimenziós rekonstrukciója is, amit használunk majd kiállítási elemként, de okostelefonos alkalmazással is el lehet majd érni ezeket az információkat. A hatmilliárdos projektben az 1552-es ostromot a legmodernebb 3D-s technológiákkal, dramatizáltan is bemutatjuk, vagyis látványos filmen. Amióta a kiállításrendezés kezd megújulni világszerte, jóval izgalmasabb múzeumban gondolkodunk mi is.”

Minden érzékszervre ható kiállítások lesznek

A hagyományos, vitrines kiállítások helyett az összes érzékszervre ható kiállításokkal várja a látogatókat az egri vár a felújítások után. A látástól kezdve a tapintáson át egészen a szaglásig minden érzékszervre ható élményben lesz majd részünk. „Dobó István korát idéző miliőt akarunk megteremteni a felújított várbelsőkben úgy, mint ha visszacsöppennénk a múltba. Életképeket mutatunk majd be füst- és fényeffektekkel, hanghatásokkal, szagokkal, izgalmas látványvilággal. Mi nemcsak a bástyát tárjuk a közönség elé, hanem a bástya belsejében dolgozó katonák, tüzérek életét is bemutatjuk például egy ostrom idején. Mindezt széleskörűen, arra is kitérve, hogyan ápolták a sebesülteket, hogyan segédkeztek az asszonyok, hogyan zajlott a hétköznapi élet. Részletgazdagon. Érzékekre szeretnénk hatni, izgalmas benyomásokat kelteni, hangulatot teremteni” – hangsúlyozta Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója.

Az első ütemben már jövőre megkezdődik öt vár felújítása: a két leghíresebb, Szigetvár és Eger mellett Miskolc, Kisvárda és Sümeg vára tartozik ebbe a körbe. Ezután a legnagyobb hullámban 2017-es kezdéssel Sopron, Gyula, Szerencs, Csőkakő, Mosonmagyaróvár, Tata, Várgesztes, Visegrád, Simontornya, Csesznek, Doba, Nagyvázsony és Várpalota következik - ezeknél már kisebb az esély, hogy a 2018-as választási kampányban szerepelhessen az átadó ünnepség, de a 2019-es önkormányzati választásig sikerülhet befejezni. Végül a harmadik ütemben, amelyet 2017-es vagy 2018-as kezdéssel terveznek, következhet Ónod, Mogyoróska, Sárospatak, Szögliget, Sirok, Esztergom, Drégelypalánk, Hollókő, Nógrád, Kereki, Sárvár, Döbrönte, Gyulakeszi, valamint Szigliget.

A tervek szerint a programnak 2020-ig le kéne zárulnia. Arról részletes leírást nem adtak a kormányrendeletben, hogy a várak fejlesztése alatt mit értenek. -->