Kevesen ismerik a munkajogi szabályokat

Sok munkáltató nem veszi figyelembe a munkaidővel kapcsolatos szabályokat, és gyakran az alkalmazottak sincsenek tisztában a jogaikkal – hívta fel a figyelmet a munkajogi fórumokon tapasztaltakra hivatkozva a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Minden alkalmazott elemi érdeke, hogy ismerje a munkaidővel kapcsolatos szabályokat, képes legyen ellenőrizni, hogy munkáltatója jogszerűen osztja-e be az adott munkára, nem követel-e szabálytalanul több munkát, és hogy a bérét megfelelően számolja-e ki. Szabályellenes például a korlátlan túlóráztatás, egy évben ugyanis – 8 órás munkaviszony esetén – összesen 250 óra rendkívüli munka rendelhető el, ezenkívül 12 óránál hosszabb ideig senki nem köteles egy nap dolgozni (kivéve a készenléti munkakörökben foglalkoztatottakat).

Rendkívüli munkavégzés esetén a béren felül ötven százalék bérpótlék illeti meg a munkatársakat, de bizonyos esetekben szabadidővel is meg lehet váltani a többletmunkát. Ez nem lehet kevesebb, mint az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka időtartama, és ennek megfelelően jár az alapbér arányos része is. A heti pihenőnapon végzett munka esetén azonban százszázalékos bérpótlék jár, illetve 50 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot is biztosít.

Ezekkel a szabályokkal sokan nincsenek tisztában, a vállalkozások pedig a tapasztalatok szerint gyakran nem fizetik ki a pótlékokat, és a szabályos nyilvántartás vezetésével is gondok vannak. Ennek ugyan nincs kötelező formája, de a cégek kötelesek lennének úgy vezetni az adatokat, hogy azok a munkavégzés helyszínén is elérhetőek legyenek. Nem megfelelő az a nyilvántartás, amelyben a blokkolókártyák adatai egy központi szerverre kerülnek, és csak éjjel frissülnek, vagyis a munkavégzés helyszínén az aktuális adatokat sem a munkatársak, sem a hatóság nem tudja ellenőrizni – olvasható az NGM közleményében.