BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Menekülnek az állami iskolákból

A következő napokban minden hazai iskolába becsöngetnek. Eközben soha ennyien nem jelentkeztek még alternatív iskolákba mint az idén, kétszer, háromszor annyian szeretnének ilyen intézményekben tanulni, mint eddig.

Több mint ötezer intézményben kezdődik meg szeptember elsején a tanév, idén országszerte négyezerrel kevesebb – 74121 – elsős indul először iskolába. 2200 intézményben, 5147 helyen, 1,3 millió diák tanul majd a most kezdődő tanévben – a Klik közlése szerint.

Alternatív vagy alapítványi fenntartásban Magyarországon mintegy 1200 óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző és főiskola működik és a számuk egyre nő, az igény ugyanis évről évre nagyobb.

Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) igazgatója azt mondta: a tavalyi tanévben érettségizett 59 diákjuk, 97 nyelvvizsgát tett le, ebből 30 felsőfokút és 21-en külföldi egyetemen tanulnak közülük. Mégsem a teljesítmény áll náluk a központban, hanem az érdeklődés, az érdekeltség és a személyesség, nem tantárgyakat hanem gyerekeket tanítanak. Mottójuk is az: „a gyerek nem az életre készül, hanem él”. A módszer működik, pedig később kezdődnek a tanórák, az érettségi évében egyéni tanrenddel lehet célzottan a pályaválasztásra készülni, és egy sí szünettel több a pihenőidő is, mint az állami iskolákban. Igaz, a szakmai fejlődés is folyamatos. Idén ősszel, az iskolakezdők már nem tankönyvekkel és füzetekkel, csak egy laptoppal járnak reggelente, bevezették ugyanis a teljes digitális oktatást.

Horn György szerint mindeközben a magyar iskolarendszer egyre abszurdabb. 2010 óta merevebb lett és a központosítás is rengeteg szülőt riaszt. Szerinte ez az oka annak, hogy folyamatosan és drasztikusan növekszik az alternatív lehetőségek iránt az érdeklődés. Például az AKG-ban idén a hatvan helyre 460-an szerettek volna bejutni. Tapasztalható, hogy az elmúlt években egyfajta menekülés van a szülők részéről, az állami iskoláktól.

Pedig ezeknek az intézményeknek a finanszírozása egyre inkább a szülői házra hárul. Jelenleg a költségek 25-30 százalékát fedezi az állam, a többit a szülők, még a 90-es években szinte fordítva volt, akkoriban az állam a hatvan százalékát adta. Igaz, 2010 óta az arányok nem lettek rosszabbak, de a költségek emelkednek. AZ AKG-ban átlagosan 70 ezer forintba kerül egy havi tandíj, igaz a szórás nagy, a családok szociális helyzetétől és a tanulmányi eredménytől függően.
 
Pénzből, figyelemből, emberségből is több kéne
Horn György azt mondja, tisztában van azzal, ahhoz hogy  legnagyobb probléma egy „normál” iskolában az, hogy egy tanár hét-nyolc osztályban is tanít, heti két-három órája van. Vagyis 200-250 diákkal kellene foglalkoznia egyszerre. Nem csoda, ha főleg  a tantárgyra koncentrálni.

„Az alternatív iskolák nagyon sokféle tantervvel dolgoznak, de a legtöbben közös, hogy van ezekben az intézményekben működik egy mentor vagy patrónus program. Nálunk a patrónusként dolgozó pedagógusok a bérük majd felét azért kapják, hogy patrónusként foglalkoznak a diákokkal. Ők nem csak tantárgyakat tanítanak, hanem főleg az a feladatuk, hogy a gyerekek problémáival, lelki és mentális dolgaival foglalkozzanak. Erre pedig kötelezően fenntartott idő is van az iskolánkban, szerda délután nincs tanítás, hanem ez a program. Ezért lehetséges, hogy nálunk nemcsak a tanulási előmenetelre, de a gyerekek más sikereire is odafigyelünk és elismerjük azt. Tudunk róla, ha valaki sportban, közösségépítésben, kommunikációban vagy bármilyen művészetben kiemelkedő.”
 
 
Gombamód szaporodnak a Waldorfok is

Folyamatos növekszik a Waldorf-iskolákba járó gyermekek száma is. Míg a 2011-ben 4181 gyerek, addig az idei tanévben már több mint ötezer diák jár hozzájuk és három új iskolát is nyitottak, Székesfehérváron, Pakson és Dunaújvárosban.

Kulcsár Gábor, a pesthidegkúti Waldorf iskola vezetője azt mondta: a fővárosi intézményekben van, ahol párhuzamos osztályokat is el tudtak indítani akkora lett az igény, az elmúlt öt évben két-háromszorosára nőtt az érdeklődés. A legtöbb szülőt főleg az érdekli, hogy mekkorák az osztályok és mennyi figyelem jut a gyerekükre. Főleg a túlzsúfolt osztályok, a nagy leterheltség és a merev szabályok miatt viszik állami iskolából vagy állami iskola helyett Waldorfba a gyerekeket.

„Nálunk nyolcadik osztály végéig ugyanaz a tanító foglalkozik a gyerekekkel, tömbösítve tanítjuk a tárgyakat, elsőtől kezdve két idegen nyelvet sajátíthatnak el a diákjaink és a művészeti és a sport tevékenységek is nagyon fontosak – mondta Kulcsár Gábor. – A Waldorfban a tantárgy eszköze és nem célja a gyerekek fejlesztésének, ami közben nem csupán a szellemi, de a lelki sajátosságaikra is figyelünk. A középiskolákban pedig plusz egy év áll a diákok rendelkezésére, amikor nyugodtan és elmélyülten csak az érettségire és a felvételire készülhetnek.”
 
A Prezi is iskolát alapít

Halácsy Péter, a Prezi egyik alapítója is úgy döntött: iskolát alapít. Idén ősszel az óvodákkal indul a projekt. Azt szeretnék, ha az iskolájukban az lenne a központban, ami a legtöbb állami intézményből hiányzik, szerinte “több frissen végiggondolt óvodára, iskolára van szükség”.

Halácsy szerint az induló intézmények kulcsszavai egyszerűek és kézenfekvőek: boldog és alkotó tanárok, kis csoportok, személyes odafigyelés, projekt alapú tanulás, kevert életkorú csoportok. Ebben az iskolában is éppoly fontosak lesznek a szociális és érzelmi képességek, mint a tudomány. Az írás-olvasás oktatása a megértést szolgálja és egyszerre vezet be a szavak és a kódok világába, a digitális nyelv és a beszélt nyelv kiegészítik egymást, a felszabadult önkifejezés eszköze pedig például a forrasztás is lehet, nem csak az ének és a rajz.
 
Sokat tanultak az alternatívoktól
Horn György azt mondta: az elmúlt években a közoktatás szerencsére sok mindent átvett az alternatív iskolákban bevált programok közül.

„Nálunk a kezdetektől, tehát 25 éve kétszintű az érettségi. A projekttanítás, a témahetek és a szöveges értékelés is előbb volt az alternatív iskolákban, mint az államiban. Az önkéntes munkát, ami az állami iskolákban csak pár éve kötelező, az AKB-ban már 25 éve alkalmazzuk.”

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.