Nem adják ki a volt ruandai kémfőnököt a britek

Elutasította a brit bíróság a háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolt volt ruandai kémfőnök Spanyolországnak történő kiadatását.

Karenzi Karake óvadék ellenében szabadlábon volt júniusi letartóztatása óta, ami jogilag kötelező volt Nagy-Britannia számára, miután Spanyolország európai elfogatóparancsot adott ki a tábornok ellen.

A ruandai hírszerzési és biztonsági szolgálat 54 éves vezetője ellen 2008-ban emelt vádat egy spanyol bíró, aki szerint Karake is felelősséget visel az 1994-es ruandai népirtás utáni megtorló gyilkosságokban: a vád szerint részese volt hutuk meggyilkolásának Ruandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Karake a Ruandai Hazafias Front (RPF) nevű lázadószervezethez tartozott, amely 1994-ben került hatalomra, és véget vetett a népirtásnak, amelyben mintegy 800 ezer huszit és mérsékelt hutut mészároltak le a szélsőséges hutuk.

A tábornok őrizetbe vétele diplomáciai feszültséghez vezetett Ruanda és Nagy-Britannia között. Paul Kagame ruandai elnök határozottan elítélte az egyik legfőbb szövetségeseként ismert Karake letartóztatását. A kémfőnök hivatalos látogatásra érkezett Londonba, amikor a Heathrow repülőtéren lefogták.

Nagy-britanniai ügyvédei - mások mellett Tony Blair volt kormányfő neje, Cherie Booth - többek közt azzal érveltek, hogy a szigetország törvényei szerint egy másik ország területén elkövetett háborús bűncselekményekért senkit sem vonhatnak felelősségre brit bíróság előtt.

Bár a közelmúltban szigorították ennek feltételeit, Spanyolország továbbra is elismeri az egyetemes joghatóság elvét, amely szerint súlyos esetekben, mint például népirtás, egy ország akkor is vizsgálatot folytathat, ha a bűncselekmény nem a felségterületén történt. Karakét ráadásul a spanyol hatóságok három spanyol segélymunkás 1997-es megölésében is felelősnek tartják.