Változatlan törvényhozási kedv a harmadik Orbán-kormány első évében

A törvények elfogadására szánt átlagos idő ugyanakkor közel két héttel nőtt 2010-11-hez képest. A sürgős eljárásban elfogadott jogszabályok száma a korábbi időszakokhoz képest jelentősen csökkent, ezek elfogadási sebessége azonban még tovább gyorsult. Főként politikailag is érzékeny, gazdasági, adózási és közigazgatási témájú törvényeket tárgyalt meg a Parlament a normáltól eltérő eljárásban.

A Policy Solutions elemzéséből kiderül, hogy a harmadszorra is kormányra jutó Fidesz-KDNP első évében, 2014 és 2015 nyara között összesen 201 törvényt fogadott el a Parlament. Összehasonlításul: a 2010-es választást követő első 365 napban 215 jogszabályt szavaztak meg az Országgyűlésben, ami kifejezetten erős tempónak számított, hiszen átlagosan minden második napra jutott egy törvény.

A 2014-2015-ös periódus törvényhozási intenzitása tehát alig marad el valamivel az Orbán Viktor előző kormányának első évére jellemző felfokozott jogalkotási tevékenységtől. Látható tehát, hogy a harmadik Orbán-kabinet négyévnyi kormányzást és egy újabb megnyert választást követően is folytatta a rá jellemző felgyorsított törvénygyártást.

A harmadik Orbán-kabinet 2014-es megalakulása és 2015 júliusa közötti egy éves időszakban átlagosan közel 39 nap alatt született egy beterjesztett javaslatból elfogadott jogszabály. Ez viszont 2010-2011-hez képest érdemi lassulást jelent. Az előző ciklus első évében átlagosan 26 és fél nap alatt fogadott el törvényeket a munkáját megkezdő kabinet parlamenti többsége, vagyis 2014-2015-ben 12 nappal, közel két héttel több idő jutott a törvények elkészítésére, mint 2010-2011-ben, a kétharmados lendület első hónapjaiban.

A Policy Solutions politikai elemző intézet kiemeli, hogy az összes törvény elfogadási idejének tekintetében ugyan számottevő lassulásról beszélhetünk az elmúlt egy évben a második Orbán-kormány első évéhez viszonyítva, a sürgős törvények elfogadási ideje viszont a legutóbbi időszakban még tovább gyorsult. 2014-2015-ben átlagosan 25 nap alatt fogadtak el sürgős eljárásban törvényeket. Ez 5 nappal gyorsabb, mint a 2010-2011-es időszakban vagy a teljes 2010-2014-es ciklusban.

Érdemes azt is hozzátenni, hogy a kivételesen sürgős eljárásban beterjesztett javaslatokat átlag 9,27 nap alatt fogadta el az Országgyűlés – tehát a sürgős eljárás tempójánál is gyorsabban.

Kivételesen sürgős eljárásban főként politikailag is érzékeny, gazdasági és adózási témájú törvényeket tárgyalt meg a Parlament. A reklámadóról szóló törvényt és az ahhoz kapcsolódó törvények módosítását is ilyen formában vitte végig a magyar törvényhozás, de a banki hitelezés, illetve kölcsönszerződésekről szóló több tervezet is kivételes eljárás során fogadtak el.

Határozati házszabályi rendelkezésektől való eltéréssel szavazták meg a jövő évi költségvetésről szóló törvényt, valamint a budapesti vizes világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló tervezetet is, csakúgy, mint a brókerbotrányra adott jogszabályi változtatásokat is.

A jelenlegi kabinetnek ugyanakkor nem mindig kellett a gyorsabb elfogadást lehetővé tevő eljárásokhoz folyamodnia az elmúlt egy év során annak érdekében, hogy rendkívül gyorsan el tudjon fogadni számára fontos jogszabályokat.

A déli határra tervezett kerítés felállítása érdekében az Országgyűlésnek benyújtott, az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot például normál eljárásban tárgyalta, és pontosan egy hét alatt fogadta el a Parlament. Hasonló sebességgel tudta átvinni – szintén normál eljárásban – a kormánypárti többség a közérdekű adatigénylés feltételeit szigorító, információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását is, melyet június 26-án nyújtottak be, és július 6-án, vagyis tíz nap alatt el is fogadtak.