Parlament: a menekültügyről és a brókerbotrányról is kérdezik a kormányt

Rövid üléssel folytatódik a parlamenti munka: ma két és fél órán keresztül kérdezhették a képviselők a kormány tagjait.

A napirend előtti felszólalások közt nem meglepő módon a menekültügy volt a slágertéma - a KDNP-s Harrach Péter beszélt arról, hogy a magyar hatóságok és az önkéntesek jól kezelték a helyzetet, azonban azt is hozzátette, hogy a kárpátaljai magyarokat is segíteni kell. Erre válaszul Rétvári Bence államtitkár azt mondta: a bevándorlók Magyarországon nagyobb biztonságban vannak, mint sok nyugat-európai városban. A jobbikos Z. Kárpát Dániel szintén a menekültügyről beszélt napirend előtt, szerinte a kormány vita nélkül kapitulál a kvóták ügyében, pedig "kötelességünk nemet mondani az invázióra". A Jobbik szerint népszavazás kéne - Kontrát Károly államtitkár erre válaszolta azt, hogy ez a nemzeti konzultációval már megtörtént. A német kormány politikája szerinte "morális imperializmus, Németország ráerőlteti akaratát a többi európai országra".

Tuzson Bence a Fidesz napirend előtti felszólalójaként arról beszélt: terrorcselekményt követtek el a bevándorlók közül többen, hiszen megtámadták a magyar határt. Mint mondta, terrorveszélt jelent Európában az, hogy emberek százezrei ellenőrzés nélkül jutnak be az EU-ba.

Szél Bernadett (LMP) a 380 ezer hektár állami föld eladásának újragondolására szólította fel a kormányt. Szerinte azok a gazdák fognak ezzel jól járni, akik közel állnak a döntéshozókhoz. Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára a döntést azzal indokolta, hogy 2010 óta több mint 7 ezer földvásárlási igény érkezett a Nemzeti Földalapkezelőhöz. Azt kérte, hogy ne használják a privatizáció szót, mert a földeket törvényi feltételek mellett, nyílt árverésen lehet megvásárolni.
   
Tóth Bertalan (MSZP) újabb rezsicsökkentést kért: arra szólította fel Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, hogy október 1-jétől csökkentse a lakossági energiaárakat, hogy az emberek valóban a költségek alapján fizessenek a szolgáltatásért. Mint mondta, az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent az olaj és a gáz importára. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint nehéz lenne megmagyarázni a magyar lakosságnak, hogy 2002 és 2010 között miért növelték az energiaárakat, majd 2010 után miért csökkentették, miközben mindkét időszak alatt volt nemzetközi piac és volt áringadozás is.

Az ülés elején bejelentették: Áder János rábólintott egy új államtitkár kinevezésére, Sávolt-Szabó Tünde lett az Emberi Erőforrások Minisztériumának új, sportért felelős államtitkára.

A mai első napirendi pontként másfél órán át kérdéseket tehettek fel a kormánynak a képviselők, majd egy órán keresztül jöhettek az azonnali kérdések. Orbán Viktornak ezúttal nem kellett válaszolnia a hozzá beadott azonnali kérdésekre. A Jobbik több képviselője a menekültügyről és a menekülttáborokról kérdezett. Kontrát Károly a jobbikos Bana Tibor kérdésére elmondta: jelenleg sem Körmenden, sem Szentgotthárdon nincsenek menekültek.

Ezen a ponton szóba került a brókerbotrány is: az MSZP-s Szakács László arról kérdezte a kormányt: szándékosan hagyták-e ki a Quaestor-törvényből az állam készfizető kezességéről szóló részt. Vízkelety Mariann államtitkár szerint ennek a fedezetét a költségvetésben is meg kellene teremteni, vagyis az MSZP-nek meg kéne mondania, hogy honnan szeretne elvenni a költségvetésből erre pénzt.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet azt kérdezte: az ígéretekkel ellentétben miért nem vizsgálták felül az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók kedvezményes nyugdíját. Tállai András államtitkár azt felelte neki: a versenyszféra és a kormány konzultációs fórumán még tavaly ősszel döntöttek a keresetnövelési ajánlásról is, ott vállalták, hogy idén tárgyalni kezdenek erről a kérdésről is. A szakmai javaslatok elkészültek - mondta az államtitkár.

Mi indokolja az állami média újabb, 47,2 milliárdos támogatását - kérdezte a függetlenek közt ülő Szabó Szabolcs. Tállai András azt válaszolta: "téves gondolkodás egy közmédia tevékenységét összehasonlítani egy kereskedelmi televízióval gazdasági szempontból", ráadásul az ellenzéki képviselőnek szerinte "nem tetszik az, hogy egy televízió bemutatja azt, ahogy az ország épül". A mostani hitelkiváltás nem okoz többletkiadást az állam számára - tette hozzá.

Az LMP-ből Ikotity István azt kérdezte: ki fizeti a menzareformot? Rétvári Bence arról beszélt válaszában: mindenki egyetért abban, hogy szükség van a menzákat egészségesebbé tenni. Szerinte az az egymilliárdos tétel, amely az idei és a jövő évi költségvetésben is szerepel a konyhák korszerűsítésére, elég lesz, így joggal várhatják el a minőségi étkeztetést.

Mi az NGM felelőssége a Széchenyi Bank csődjében? - kérdezte Schmuck Erzsébet. Mi a garancia arra, hogy az MKB Bank és a Budapest Bank esetében nem lesz ennyire rossz tulajdonos az állam - kérdezte. Tállai András azt felelte: a kormány a hazai tulajdonú bankrendszer fejlesztése érdekében vásárolta be magát a Széchenyi Bankba kisebbségi tulajdonosként, ezután derültek ki a problémák. Mint mondta, az állam minden lehetőségét kihasználta, hogy a bank helyzete stabil maradjon.

Szilágyi György (Jobbik) arról tett fel azonnali kérdést: mit tenne a kormány Budapest és az agglomeráció állandósult közlekedési fennakadásai ellen. Fónagy János azt válaszolta: dönthetett a városvezetés és a kormány, hogy elhúzzák-e időben a fejlesztéseket, vagy egyszerre végzik el ezeket.

Holnap a szokásos menetrendet felrúgva rendkívüli ülést tartanak. A napirendi terv szerint holnap előbb tárgyalnak a polgári és büntető ügyekben eljáró bíróságok illetékességéről - ez a javaslat bővítené a bíróságok hatáskörét a menekültügyben történő ítélkezésben. A kormánypártok úgy tervezik, hogy aznap délelőtt már a szavazást is megtartják erről a törvényről. Ezek után a Miniszterelnöki Kabinetirodát létrehozó törvényjavaslatról tárgyalnak, egybevonva azzal a költségvetés-módosítással, amely az új minisztériumnak is saját sort teremt a büdzsében.