BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Parlament: megmondják a képviselők az EU-nak, mit kéne tenni

Tegnap nem volt meg a négyötödös többség ahhoz, hogy a házszabálytól eltérve tárgyaljanak a menekültügyi törvényekről, de ma így is megszavazták a javaslatot. Döntöttek egy adótörvényről is, majd tovább vitáztak más menekültügyi javaslatokról.

A parlament mai munkája Pintér Sándor törvényjavaslatának vitájával kezdődött - a belügyminiszter "a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő" törvénymódosításokat kért -, majd kora délután meg is szavazták a törvényt. Az indítvány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmának létrehozása mellett lehetővé tenné tranzitzónák felállítását a határon, továbbá a büntető törvénykönyv módosítását annak érdekében, hogy önálló büntetőjogi tényállás legyen a határzár tiltott átlépése, megrongálása, a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása.

Trócsányi László expozéjában elmondta: az előterjesztés tíz törvényt érint. A javaslat figyelembe veszi Magyarországnak a dublini rendszerből fakadó kötelezettségeit, illetve a schengeni elvárásokat is - tette hozzá az igazságügyi miniszter. Mint mondta, bevezetik a határon lefolytatott eljárás, a tranzitzóna fogalmát, a büntető törvénykönyvben megemelik az embercsempészés büntetési tételeit, emellett három új tényállással is kiegészül a kódex: a határzár tiltott átlépésével, a határzár megrongálásával és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozásával.

Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka szerint egy olyan törvénymódosító csomagot tárgyalnak, amely segítené a magyar kormányt és szervezeteket, hogy a Magyarországra nehezedő bevándorlási nyomás enyhüljön és azt, hogy a bevándorlókat a vonatkozó nemzetközi jogszabályok alapján tisztességesen, humánusan és jogkövetően lehessen kezelni. A probléma kezelése európai közös ügy, ki kell mondani, Európának nincs bevándorlás politikája, hanem politikai menekülteket tud fogadni - fogalmazott. Magyarország kötelességének érzi, hogy a nemzetközi joggal összhangban meg tudja védeni határait - mondta Kósa. Szerinte ennek lehetővé tételét biztosítják a törvénymódosítások.

Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt: a törvényjavaslat célja nem a menekültkérdés megoldása, hanem a magyar emberek alapvető jogainak korlátozása és ehhez még a honvédséget is felhasználnák. Úgy fogalmazott: a Fidesz végighazudta az elmúlt 8 hónapot, semmibe vették a schengeni szabályokat, hazardíroznak a magyar emberek utazási szabadságával, orosz rulettet játszottak magyar emberek biztonságával, egészségével, szabadságjogaival, az ideérkező menekültek életével. Úgy látta: a menekültügy kezelésében az elmúlt hónapok kormányzati politikája a totális csőd. Már ha a cél Magyarország nyugalmának és a magyar emberek biztonságának a szavatolása volt - jegyezte meg, hozzátéve: a káoszért a Fidesz és a kormány a felelős, hiszen már januárban tudták, hogy idén akár 100 ezres nagyságrendű menekülthullámmal kell megbirkózni, de nem tettek semmit. Kitért arra, hogy a javaslatok alapján engedély nélkül átkutatható lenne bármely magyar állampolgár lakása, a honvédség katonái intézkedhetnének, közúti ellenőrzést és tömegoszlatást végezhetnének. Olyan jogosítványai lennének, mint ha megszálló hatóságok lennének.

Hargitai János a KDNP nevében azt mondta: válságos helyzet alakult ki Európában és Magyarországon. Mohácsi országgyűlési képviselőként többszörösen is megszólítottnak érezte magát, és azt mondta: Magyarország és Európa mintha semmit nem tanulna múltjából. Utalt a törökök 489 évvel ezelőtt támadására, majd megállapította: Európa akkor is képtelen volt összefogni, s Magyarországon is ugyanolyan széthúzás volt, mint amit most a parlamentben lát. Egy válsághelyzetben ugyanakkor fel kellene sorakozni a kormány mögé, és támogatni kellene, mert erre kaptak megbízást - hangsúlyozta. Úgy látta: hibázott a kormány, amikor Martonfát előzetesen nem értesítette, hogy számításba veszik a települést, de Lázár János szavaira utalva közölte: ilyen kérdéseket nem lehet népszavazással eldönteni. Ugyanakkor a Jobbikot dicsérte, mert szerinte csak tőlük kapnak támogatást a helyzet kezelésére.

A Jobbik azt követeli, hogy Magyarország állítsa le az illegális bevándorlók regisztrálását. Z. Kárpát Dániel frakcióvezető-helyettes azt mondta: ételt, italt és rövid időre szállást kell biztosítani a bevándorlóknak, de élből el kell utasítani az integrációjukat. Hozzátette, ha Magyarország nem állítja le a regisztrációt, akkor célország lehet. A martonfai ideiglenes állomást szimbólumnak nevezte, utalva arra: ha a település "elesik", akkor más településen is létesülhet tábor.     

Schiffer András, az LMP vezérszónoka azt mondta, hogy a kormánynak belső nyugalmat és kiszámíthatóságot kellene biztosítania, fent kellene tartania a rendezettséget, garantálnia kellene az előreláthatóságot és fontos kötelezettsége, hogy kísérletet tegyen egy nemzeti megegyezés elérésére. Az LMP azt látja, hogy a kabinet ezen alapelvek egyikét sem teljesítette. Az elmúlt napok történéseit semmiképpen nem jellemzi a kiszámíthatóság, az érintettek közül senki nem tudja, mi fog történni - emelte ki. Nem csak a magyar kormány felelőssége, de a kabinet sem nem tesz meg mindent azért, hogy az ideérkezők tisztában legyenek vele, mit várhatnak különböző cselekményeik után - mondta.

Még egy szavazásra sort kerítettek ma: egy évvel eltolták a családi kedvezmény igénybevételéhez kötött kötelező adóazonosító-használatot. Ennél a javaslatnál teljes volt az egyetértés, egyetlen ellenszavazat sem érkezett. A változtatások eredményeként az adóazonosító jelet a családi kedvezmény érvényesítéséhez csak a 2016-ról elkészítendő adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban, valamint a 2017-ben adott adóelőleg nyilatkozatokban kell kötelezően alkalmazni. A törvénymódosítás arra kötelezi az adóhatóságot, hogy hivatalból hozza létre minden 25 év alatti adóazonosító jelét, így azt az érintetteknek nem kell egyénileg igényelniük. A 2017. január 1. előtt megtett nyilatkozatokban adóazonosító jel hiányában továbbra is elegendő lesz az eltartottak személyazonosító adatait és lakcímét megadni. 

Utána azonban visszatértek a menekültkérdésre: egy olyan törvényjavaslatról vitáztak, amely új feladatokat és jogosítványokat bízna a honvédségre a határőrizetben. Hende Csaba honvédelmi miniszter arról beszélt: a honvédség a rendőrséggel azonos jogokat kapnak az intézkedésekre. Sőt, a válsághelyzet idején bevonulhatnak magánlakásokra is, ha azt sejtik, hogy ott menekülteket bújtatnak.

Németh Szilárd a Fidesz vezérszónokaként arról beszélt, hogy szerinte "ebből a tömegből 10 emberből 9 nem tudná megmutatni a térképen, hogy hol van Budapest, de azt sem, hogy hol van Berlin", valamint arról, hogy a menekültek veszélyeztetik a saját gyerekeiket. A KDNP vezérszónoka, Firtl Mátyás pedig azt mondta: Magyarország biztonságát segíti a terv.

Az MSZP úgy döntött, hogy nem vesz részt a vitában, így a legnagyobb ellenzéki frakció a Jobbiké lett ezen a ponton. Mirkóczki Ádám, a párt vezérszónoka arról beszélt: a mostani kerítés alkalmatlan a feladatai ellátására, a honvédségnek pedig érdemben is be kell avatkoznia. A képviselő szerint "aki a dokumentumait szétszaggatva, illegálisan érkezik az országba, annak nincs joga együttérzést kérni". Schiffer András az LMP-ből úgy fogalmazott: ha a súlyosan traumatizált embereket, akik már több ezer kilométert jöttek idáig, a MÁV és a kormány "szívatják", akkor nem kell csodálkozni, hogy előbb-utóbb elpattan a cérna. Szerinte a javaslat alkotmányellenes: a pár órával korábban elfogadott javaslatra épül, amikor vészhelyzet kihirdetését teszi lehetővé, ezeket pedig csakis az alkotmány sorolhatja fel. Ráadásul az alaptörvény azt is felsorolja, hogy mi a rendőrség feladata és mi a honvédségé, így azt más törvényben átírni nem lehetne.

A vitában felszólalt Gyurcsány Ferenc is, aki kezdésként megdicsérte Orbán Viktort, mert másoknál korábban látta előre, hogy jön a menekülthullám. Ám ha látta, akkor miért nem készült fel rá, miért csak a magyarok félelmét építgette - kérdezte. Szerinte nem keresztényi módon bánnak a menekültekkel olyanok, akik kereszténynek nevezik magukat. A volt miniszterelnök arról is beszélt, hogy Szerbiában a Dinamo Belgrád ultrái nem bántották a menekülteket, amikor találkoztak velük - ilyen nevű csapat nem létezik egyébként.

Az ülés utolsó napirendi pontján azt a határozati javaslatot tárgyalták meg, amelyben felszólítják az Európai Unió vezetőit a kontinens és polgárai védelmére.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.