Xenofób válasz, rettenetes Orbán, gyenge Európa - így írnak rólunk külföldön

Magyarország xenofób válasza címmel írt terjedelmes cikket "a második világháború óta legnagyobb menekültválságról" Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete a The New York Timesban. Írásában aggasztónak nevezte, "ahogyan és amiért a magyar kormány őrizetbe vette és zaklatta" a többségében Szíriából, kisebb létszámban Afganisztánból és Észak-Afrikából érkező menekülteket.

Kounalakis szerint figyelemre méltó, hogy Orbán Viktor milyen korán felkészült a menekültáradatra. A júniusban országszerte kitett óriásplakátok a volt nagykövet szerint nem a bevándorlóknak, hanem a magyaroknak szóltak, és azokkal megvetették az alapjait annak, hogy a magyar embereket "beoltsák" a menekültekkel érzett szimpátia ellen.

Kounalakisnak a bécsi autópályán talált teherautóban meghalt hetvenegy menekültet ábrázoló fényképekről négyszáznegyvenezer magyar zsidó második világháborús náci haláltáborokba szállítása jutott eszébe.

Az amerikai lap a hétvégén egy másik cikkben azzal a múlt hét csütörtöki esettel is foglalkozott, amikor két nap után újra beengedték a menekülteket a Keleti pályaudvarra, ahol egy vonat várt rájuk. A lap szerint a szabadság ígéretével felcsaltak több száz, "fegyveres rendőrökkel" körülvett migránst a vonatra azzal a céllal, hogy egy fogadóközpontba szállítsák őket.

Európának szembe kell szállnia a "rettenetes Orbánnal" - írta hétfői vezércikkében a The Guardian. A baloldali brit napilap online változatán megjelent szerkesztőségi írás szerint "a kontinens többi részének szembe kell fordulnia ezzel a rothadt rezsimmel".

A lap szerint fontos a különbségtétel a magyar kormány kegyetlensége és Magyarország egésze között.

Azt is írták, hogy a miniszterelnök már egy ideje gondoskodik arról, hogy országának megítélése romoljon. Megtapossa a demokratikus alapelveket, fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét, nekimegy a sajtónak, folyamatosan provokálja az EU-intézményeket. A többi uniós fővárosnak már határozottan el kellett volna ítélnie ezeket a manővereket, de csendben maradtak, mintha az, ami Magyarországon történik, nem sokat számítana a kontinens más részein. A lap szerint a Magyarországról hallható idegengyűlölő narratívával frontálisan kell szembefordulni, még mielőtt a sovinizmus Európában máshol is biztatást nyerne belőle.

A Financial Times című brit lap internetes kiadásában Szimeon Gyankov egykori bolgár miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor meglátta a gyengeséget a bevándorlási válságra adott európai válaszban, és azt saját hangjának a hallatására használja fel.

"Európa késlekedett azoknak az intézkedéseknek a fontolóra vételével, amelyek a bevándorlók első hullámának kitett frontországok - Görögország és Olaszország, mellettük Bulgária, Magyarország és Spanyolország - megsegítését célozzák" - állapította meg a szerző.

Gyankov felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar miniszterelnök ezt ugyanúgy Európa gyengeségének a jeleként értelmezi, mint a görög pénzügyi válság kezelésének a kudarcát.

A La Repubblica olasz balközép újságnak Adam Michnik lengyel újságíró-politikus adott interjút. Michnik kijelentette, hogy a migránsokkal szembeni "elutasítás egoizmusa, amelynek szélsőséges megnyilvánulása Orbán Magyarországán, de máshol is tapasztalható, Európa szégyene". Úgy vélte, hogy "ami Budapesten történt, elárulja a kommunizmus elleni 1989-es forradalomból született ideálokat". Az olasz napilap szerint Ferenc pápának a menekültek befogadását szorgalmazó felhívása "mintegy kihívás a befogadást ellenző európai politikusok felé, mint amilyen a magyar kormányfő".

Határozott sajtóvisszhangot váltott ki Lengyelországban a NaTemat nevű népszerű liberális hírportálon közölt írás, melyben Wojciech Sadurski, a Varsói Egyetem professzora a migrációs válsággal kapcsolatban keresetlen szavakkal értékeli nemcsak a magyar kormány politikáját, hanem Magyarországot általában. A WSieci konzervatív hetilap hírportálja ezt követően több vitaírást közölt, többek között Grzegorz Górny szerkesztő tollából, aki a Kádár-korszak lengyelellenes propagandájához hasonlítja az említett magyarellenes cikk hangnemét.

A legolvasottabb horvát napilap, a Vecernji List A magyar rendőrök rosszabbak mint a terroristák címmel közölt írást hétfőn. Hassan Haidar Diab újságíró, a lap munkatársa Ausztriában három menekültet is megszólaltat. Egy 25 éves szír férfi szerint a Iszlám Állam terroristái kíméletesebbek voltak a magyar rendőröknél. Egy másik szír férfi azt állította, hogy amit Magyarországon átéltek, az egy "borzalom" volt, szavakkal leírhatatlan. Állítása szerint a magyarok egy román határ melletti börtönbe zárták őket, három napig nem kaptak enni, ha valamit kérni mertek, gumibotokkal ütötték őket és hozzányúltak asszonyaikhoz. Egy harmadik, magát szír menekültnek valló férfi arról számolt be, hogy a rendőrök megpofozták és leköpték őket.

 "Kifullad az Orbanomics" címmel közölt írást a magyar gazdaságról internetes oldalán az El País című spanyol napilap. A cikk szerzője hivatkozik arra, a gazdasági növekedés idén a második negyedévben 2,7 százalék volt, amely elmarad a tervezett 3,2 százaléktól. A szerző megállapítása szerint az egyedi gazdasági modell ártott a külföldi befektetéseknek, és úgy látja: a bankadó, amely kedvezőnek bizonyult a költségvetési hiány csökkentésére, most a kormány ellen fordult.