– A Thomson Reuters eddigi előrejelzései meglehetősen pontosak voltak: az utóbbi tizenhárom évben kiosztott 52 tudományos Nobel-díjból 21-et eltalált. Mire gondolt, amikor megtudta, az ön kutatását is esélyesnek tartják a díjra?
– Egy héttel szeptember 24-i sajtótájékoztatója előtt értesített a szervezet, hogy felvettek a listára, amelyen a Nobel-díjra – szerintük – legesélyesebbeket tartják nyilván. A kutatók tudományos felfedezései jelentőségének egyik fokmérője, hogy folyóiratokban megjelenő eredményeikre kollégáik saját dolgozataikban milyen gyakorisággal hivatkoznak.
Ezt tartja számon nagy pontossággal a Thomson Reuters és szűri ki a hivatkozási számok alapján azokat a munkákat, amelyek az adott tudományterület fejlődésére a legnagyobb hatással vannak. Természetesen a módszer nem tökéletes, de minden hibája ellenére a legobjektívebb és évről évre egyre nagyobb figyelem övezi a lista bővítését. Nagy örömmel töltött el, és komoly motiváció is, hogy Paul Corkum kanadai kollégámmal együtt az attoszekundumos fizika megalapozásában betöltött szerepemért felvettek erre a „Thomson Reuters Citation Laureates”-nak nevezett listára.
– A laikus kérdés: a hétköznapi életünk szempontjából van haszna annak a tudományterületnek és munkának amivel foglalkoznak?
– Az attoszekundumos fizika a természetben az atommagon kívül előforduló leggyorsabb mozgásokat, az elektronok mozgását tanulmányozza. Ezek a parányi részecskék kötik egymáshoz az atomokat, hogy molekulákat tudjanak formálni, amelyek az élőlények legkisebb funkcionális alkotóelemei. Amennyiben az elektronok valamilyen külső behatás (napsugárzás, vegyi anyagok) következtében a molekulákban mozgásba lendülnek, megváltozhat azok formája, összetétele. Ilyen elváltozások funkcionális zavarokhoz, ezek folyományaként súlyos betegségek, mint például a rák kialakulásához vezethetnek.
A betekintés az elektronok mozgásába hozzásegíthet a betegségek kialakulásának molekuláris szinten való megértéséhez és ennek köszönhetően hosszú távon hatékonyabb gyógymódok kifejlesztéséhez. Életünk alapvető folyamatain túl az elektronoknak kulcsszerep jut az információ-technológiában is: minél gyorsabban tudjuk az elektromos áramot – amelyet elektronok szállítanak –, parányi áramkörökben ki- és bekapcsolni, annál nagyobb mennyiségű információt tudunk másodpercenként feldolgozni, annál nagyobb teljesítményű számítógépeket lehetünk képesek a legkülönbözőbb feladatok elvégzésére kifejleszteni.
Ez a két példa érzékelteti, hogy az elektronok mozgásának jobb megértése és felhasználása – amely az új tudományág, az attoszekundumos fizika fő célja – az orvostudománytól a modern elektronikáig számos területen viheti előre a tudomány és technika fejlődését. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a szakterület a felfedező illetve alapkutatás kategóriájába tartozik, a mindennapi életben csak hosszabb távon várhatunk hasznot belőle.
– Mit szólt az idei döntéshez, a díjazottakhoz?
– Nagyszerű döntésnek tartom. A csaknem fénysebességgel a világűr minden irányából Földünkre irányuló parányi részecskék, a neutrinók, amelyekről sokáig azt hittük, hogy a fény részecskéihez hasonlóan nincs tömegük, véges tömegének felfedezése fontos mérföldkő a világmindenség történetének jobb megértéséhez, jövőbeni fejlődésének pontosabb előrejelzéséhez.
– Németországban egy kutatóközpontot vezet. Mit gondol, Magyarországról is el lehet-e jutni odáig, hogy egy kutató neve felmerül esélyesként a Nobelre?
– Lehetséges. Kemény munkával, a járatlan utakhoz való kellő bátorsággal, töretlen hittel és kitartással, valamint a valamennyire mindig szükséges szerencsével, igen. Kísérleti területen ezekhez még társul az a sokszor nem egyszerűen kielégíthető feltétel, hogy a szükséges eszközök, berendezések megfelelő, lehetőleg világszínvonalon álljanak rendelkezésre. Ez utóbbi feltétel az én kutatási területemen sajnos a legutóbbi időkig nem teljesült. Ezen változtathat gyökeresen a szegedi „szuperlézer”, amely néhány éven belül a világ legmodernebb attoszekundumos infrastruktúrájává és ennek köszönhetően tudományterületünk világcentrumává válhat. Nagy örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy kis országunk hamarosan ilyen fontos szerepet tölthet be a lézerfizika területén és a mikroszkopikus folyamatok felkutatásában.
Névjegy:
Krausz Ferenc
1962-ben született.
Budapesten, a BME-n és az ELTE-n folytatott egyetemi tanulmányai befejezését követően két évig volt a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézetének kutatója, mielőtt 1987-ben Bécsben a Műegyetemen kapott munkát. 17 évet kutatott ott, majd 2004-ben a Müncheni Tudományegyetem Kísérleti Fizika-Lézerfizika-Tanszékére és a Max-Planck Kvantumoptikai Intézetbe hívták, ahol igazgatóként dolgozik.
Több nemzetközi tudományos elismerés kitüntetettje.
Az idei Nobel-díjasok
-Fizikai Kadzsita Takaaki, Arthur B. McDonald, a neutrínóoszcilláció felfedezéséért, ami megmutatta, hogy a neutrínónak van tömege.
-Kémiai Tomas Lindahl, Paul Modrich és Aziz Sancar, a DNS-javítás mechanizmusának tanulmányozásáért.
-Orvostudományi William C. Campbell, Omura Szatosi és Juju Tu a fertőző betegségek kutatása terén elért eredményekért.
-Irodalmi Szvetlana Alekszijevics a többszólamú írásaiért, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet.
-Békedíj Nemzeti Párbeszéd Kvartett, Tunézia demokratizálásáért.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.