Szijjártó: nyugatról jön az újabb migránsfenyegetés

Ma miniszter lett Rogán Antalból - a Miniszterelnöki Kabinetiroda leendő vezetője a mai parlamenti ülés elején tette le az esküt. Rogáné a harmadik Orbán-kormány tizedik minisztériuma. A kabinetiroda létrehozásáról múlt héten döntöttek, és ekkor írták át úgy a költségvetést is, hogy abban helye van az új tárcának. A már a nyáron elkészült 2016-os büdzsében egyelőre semmi jele annak, hogy eggyel több minisztérium volna, de a kormány már megígérte: hamarosan azt is módosítják.

A most kezdődött négynapos parlamenti munkahét első napján az új miniszter eskütétele előtt Szijjártó Péter beszélt a menekültügyről: ezúttal a kvótarendszer elutasítása volt a külgazdasági és külügyminiszter fő témája. Szerinte a déli határon ugyan már nem érkeznek migránsok, a következő fenyegetés azonban nyugatról érkezik a kvótarendszerrel.

Az MSZP-s Korózs Lajos is a szegénység elleni küzdelem világnapját választotta témájának: gyalázatnak nevezte, hogy a KSH nem publikál létminimum-kutatásokat, miközben a magyar háztartások 75 százalékának nehézséget okoz, ha egy nagyobb összegű váratlan kiadást kell finanszíroznia. Rétvári Bence szerint a képviselő önmagának mond ellent, hiszen mégis idézett KSH-adatokat (valójában a létminimum-adatokat nem fogják többé publikálni, a szegénységi adatokat igen). Rétvári azokat a korábbi adatokat idézte, amelyekből az látszik, hogy négy éve nagyobb volt a szegénység.

A KDNP-s Vejkey Imre a bürokráciacsökkentés terveit dicsérte. Szerinte az újjászervezés fő oka az, hogy "2010-ben a magyar választók megdöntötték a rendszert, és felhatalmazták a kormányt, hogy egy új társadalmi szerződést írjon". Kovács Zoltán államtitkár válaszában azt ígérte: jövőre tízmilliárd forinttal többet hagynak a magánszemélyek és a vállalkozások kasszájában az eljárások egyszerűsítésével.

Vona Gábor (Jobbik) a korrupcióról beszélt: szerinte a Fidesz korrupció tekintetében felülmúlta a szocialistákat. Ha egy párt ellenzékből kormányra kerül, akkor hiába ígérte korábban, hogy felszámolja a korrupciót, ő maga is korrupttá válik - mondta, majd megígérte, hogy ha kormányra kerülnek, felszámolják a korrupciót. L. Simon László államtitkár azt válaszolta neki: vagdalkozás helyett nevezzen meg cégeket, tegyen feljelentéseket. "Ez a parlamenti többség az, amely függetlenítette magát az oligarcháktól" - tette hozzá.

Működik a magyar határzár - ezzel kezdte napirend előttijét Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője szerint most, hogy teljes a déli határszakaszokon a határzár, mögötte pedig katonák és rendőrök állnak, az illegális határátlépések száma drámaian lecsökkent.Ma délután három órán át faggatják a kormányt a képviselők: előbb két órás interpellációs blokkot tartanak, majd egy órán keresztül jöhetnek az azonnali kérdések.

Lukács Zoltán (MSZP) arról interpellálta Orbán Viktort: mivel indokolja az állami cégvezetők béremelését? Ha pofátlannak tartották 2010-ben a kétmillió forint feletti fizetéseket az állami cégeknél, akkor most ugyanezeknél a vállalatoknál az ötmillió forint feletti béreket minek nevezné? - tette fel a kérdést. A miniszterelnök helyett L. Simon László válaszolt, aki azt mondta: 2010-et megelőzően volt igen magas az állami vállalatok vezetőinek fizetése. A államtitkár az ÁSZ-elnökre hivatkozott, aki azt mondta: hatékonyabb lehet az állami cégek működése, ha jobban megfizetik a vezetőket.

A szintén MSZP-s Tóth Csaba a Városliget sorsát választotta témájának. Rétvári Bence azt felelte neki: ha régen mindenki úgy gondolkodott volna, mint most a szocialisták, akkor a Városliget környékén sem a Szépművészeti Múzeum, sem az Állatkert, de még a Hősök tere sem épült volna meg. A Városligetnek mindig is része volt a kulturális funkció - mondta.

A jobbikos Szilágyi György a sportban lévő korrupcióról interpellált. A legjobb példa erre szerinte a felcsúti, ahol 3,8 milliárd forintból egy szuperstadion épült, majd a tao-n keresztül közel 9 milliárd forint vándorolt a klub alapítványához. Rétvári Bence azt válaszolta neki: az, hogy kik kerülnek a sportegyesületek vagy a szövetségek élére, az nem a kormány döntése. Szerinte Szilágyinak annyi a baja, hogy nem Jobbikhoz kötődő politikusok vezetik a klubokat és a szövetségeket. A Jobbik másik interpellációját Apáti István mondta el, szintén a korrupcióról, méghozzá az online pénztárgépek rendszerét kialakító cégekről - Tállai András erre válaszolta azt: "az még nem korrupció, hogy egy cégnek az árbevétele egy állami jogszabály-átalakítás miatt növekszik".

Az LMP-s Széll Bernadett azt a kérdést tette fel: hány embert kárpótoltak azok közül, akiket kirúgtak, hogy visszavegyék közmunkásként. Összesen 2303 emberről tudunk, akiknek így szüntették meg a munkaviszonyát - idézte a Belügyminisztérium adatait. Pogácsás Tibor erre a kérdésre nem válaszolt, helyette arról beszélt: jelen pillanatban nincs lehetőség arra, hogy mindenki közmunka nélkül is munkához jusson. A cél az, hogy minél többen visszakerülhessenek az elsődleges foglalkoztatásba - tette hozzá.

Utána több törvényjavaslat bizottsági beszámolóit vitatják meg - ezekről holnap délelőtt szavaznak. Sorra fognak kerülni a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2011 és 2015 közti beszámolói; a kérdésről, hogy mire költötték el az államosított magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, nemrég egy rekordrövid ülést tartottak, csak nyolc képviselő akart hozzászólni a témához. Szintén a mai programon szerepel a menekülteket szűrővizsgálatra kötelező egészségügyi törvény, valamint tőkepiaci és biztosítási szabályok vitája. Ha ezeken túljutottak, az NMHH-ra térnek át: előbb a szervezet 2014-es beszámolóját, majd a 2016-os költségvetését vitatják meg.

Az MSZP-s Korózs Lajos is a szegénység elleni küzdelem világnapját választotta témájának: gyalázatnak nevezte, hogy a KSH nem publikál létminimum-kutatásokat, miközben a magyar háztartások 75 százalékának nehézséget okoz, ha egy nagyobb összegű váratlan kiadást kell finanszíroznia. Rétvári Bence szerint a képviselő önmagának mond ellent, hiszen mégis idézett KSH-adatokat (valójában a létminimum-adatokat nem fogják többé publikálni, a szegénységi adatokat igen). Rétvári azokat a korábbi adatokat idézte, amelyekből az látszik, hogy négy éve nagyobb volt a szegénység.

A KDNP-s Vejkey Imre a bürokráciacsökkentés terveit dicsérte. Szerinte az újjászervezés fő oka az, hogy "2010-ben a magyar választók megdöntötték a rendszert, és felhatalmazták a kormányt, hogy egy új társadalmi szerződést írjon". Kovács Zoltán államtitkár válaszában azt ígérte: jövőre tízmilliárd forinttal többet hagynak a magánszemélyek és a vállalkozások kasszájában az eljárások egyszerűsítésével.

Vona Gábor (Jobbik) a korrupcióról beszélt: szerinte a Fidesz korrupció tekintetében felülmúlta a szocialistákat. Ha egy párt ellenzékből kormányra kerül, akkor hiába ígérte korábban, hogy felszámolja a korrupciót, ő maga is korrupttá válik - mondta, majd megígérte, hogy ha kormányra kerülnek, felszámolják a korrupciót. L. Simon László államtitkár azt válaszolta neki: vagdalkozás helyett nevezzen meg cégeket, tegyen feljelentéseket. "Ez a parlamenti többség az, amely függetlenítette magát az oligarcháktól" - tette hozzá.

Működik a magyar határzár - ezzel kezdte napirend előttijét Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője szerint most, hogy teljes a déli határszakaszokon a határzár, mögötte pedig katonák és rendőrök állnak, az illegális határátlépések száma drámaian lecsökkent. -->