Nagy-Britanniának elege van a bevándorlókból

Az EU-országokból érkező munkavállalók ellátásainak megnyirbálása is szerepel azon reformjavaslatok között, amelyeket David Cameron brit kormányfő ismertetett az országa uniós tagságáról tervezett referendum felvezetéseként. Cameron Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez címzett levelében, illetve a külügyi intézetben elmondott beszédében foglalta össze, milyen reformok árán lehetne benntartani az Egyesült Királyságot az Európai Unióban. A kormányfő szerint ha ezeket elfogadják, akkor ő maga vezeti majd a kampányt a bennmaradásért. Ha viszont nem jutnak dűlőre, akkor újra kell gondolni, jó-e az EU-tagság a briteknek.

Cameron négy fejezetben foglalta össze javaslatait, melyeket a decemberi uniós csúcson tűznek napirendre. A gazdaságirányítási rész lényege az, hogy meg kell védeni az EU-t mint egységes piacot – azaz meg kell védeni a nem euróországok érdekeit a döntéshozatalban, és el kell ismerni saját pénzügyi felügyeleti szerveik kompetenciáját, az Európai Központi Bankéhoz (EKB) hasonlóan.

A versenyképesség címszó alatt Cameron a bürokratikus terhek csökkentését, illetve a tőke, a javak és a szolgáltatások szabad áramlásának erősítését is szorgalmazta – ezek egybevágnak a brüsszeli törekvésekkel. Több vitát válthat majd ki a harmadik pont, a szuverenitás. A brit kormányfő szerint rögzíteni kell, hogy országára nem vonatkozik az „egyre szorosabb unió” alapszerződésben rögzített elvárása. Erősíteni kellene viszont a nemzeti parlamentek szerepét: egy ország törvényhozása egyedül ne mehessen szembe az Európai Parlamenttel, de egy csoportjuknak lehessen módja erre (ennek kritériumait a tárgyalásokon határoznák meg).

Azonnal heves reakciókat váltott ki a migráció ellenőrzéséről szóló negyedik pont, amely az uniós országokból érkezőkre is vonatkozik. Az Egyesült Királyságba évente nettó 300 ezer bevándorló érkezik – áll a levélben –, ami fenntarthatatlan: véget kell vetni a személyek szabad áramlásával való visszaélésnek. A brit jóléti rendszer vonzerejét csökkenteni kell: a jövőben csak az kaphassa meg a munkavállalóknak járó szociális juttatásokat, aki már négy éve a szigetországban fizeti a társadalombiztosítási hozzájárulásokat, a nem ott élő gyerekek után járó ellátásokat pedig be kell szüntetni. A kormányfő is tudhatja, hogy ezt lehet majd a legnehezebben elfogadtatni, mert hangsúlyozta, kész további vitákra bocsátani a javaslatot.

Mennyibe kerülnek a bevándorlók?

A más uniós országokból az Egyesült Királyságba érkező munkavállalók 43 százaléka vette igénybe a társadalombiztosítási juttatásokat ott-tartózkodása első négy évében – közölte a brit miniszterelnöki iroda még Cameron beszéde előtt. A The Timesban ismertetett adatok szerint 2013-ban a bevándorlók családonként átlag évi 5 ezer font támogatást kaptak, ami 530 millió fontba került a brit adófizetőknek.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke „erős kételyeiről” beszélt a The Guardian brüsszeli tudósítójának a négyéves tilalom legális voltával kapcsolatban. Az Európai Bizottság vezető szóvivője, Margaritis Schinas pedig sajtókonferenciáján nagyon problematikusnak nevezte a belső piac alapszabadságait érintő felvetéseket. Az uniós polgárok közti diszkrimináció ezek közé tartozik – utalt a szóvivő a munkavállalók megkülönböztetésére.