Az időhúzás csúcsa

Egy ügyben jutottak megállapodásra az Európai Unió országai pénteken, de azt sem az állam- és kormányfők sorsdöntőnek beharangozott találkozóján érték el. A hivatalos csúcs után nagyköveti szinten döntöttek arról, hogy hat hónappal meghosszabbítják az Oroszországgal szembeni, januárban lejáró szankciókat, amelyeket a Krim félsziget annektálása miatt vetettek ki először 2014 júliusában, majd egy szigorított verzióját idén júniusban megújították. Tovább élnek a befektetési korlátozások, Oroszország nem juthat hozzá bizonyos európai technológiákhoz, és érvényben maradnak a 149 orosz állampolgárt és 37 jogi személyt sújtó vízumtilalmak, illetve vagyonbefagyasztási intézkedések is. (Oroszország tavaly nyáron kemény beviteli tilalmakkal reagált – például az élelmiszerek esetében - , feltehetőleg ezek is életben maradnak az EU-döntés után.)

A szankciók meghosszabbításáról eredetileg napokkal korábban kellett volna dönteni, ám Olaszország ragaszkodott ahhoz, hogy a csúcson is téma legyen. Matteo Renzi olasz kormányfő az Északi Áramlat 2 kérdésével kapcsolta ezt össze; lényegében megdupláznák azt a meglevő gázvezetéket, amelyen orosz gáz érkezik a Balti-tengeren át Németországba, majd onnan más uniós országokba. Renzi szerint nem világos, hogy ha a Déli Áramlat terve az Oroszország és az EU közti feszültségek miatt kútba esett (a projektben az olasz ENI olajipari multi is résztvett volna), akkor miért támogatják az Északi Áramlatot. A kérdést a csúcs más résztvevői is felvetették valamilyen formában – köztük Orbán Viktor magyar kormányfő is -, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig határozott ellenvéleményt fogalmazott meg záró sajtóértekezletén. Angela Merkel német kancellár szerint azonban egyszerű üzleti ügyről van szó, amelynek meg kell teremteni a jogi feltételeit (az Északi Áramlat 2 megépítése már a korábbinál szigorúbb 3. energiacsomag hatálya alá tartozna). Az északi vezeték megduplázása akár az ukrán tranzitútvonal kiváltását is jelenthetné, erről Merkel úgy nyilatkozott: megvan a politikai akarat annak megőrzésére, hogy Ukrajna tranzitország maradhasson. A zárónyilatkozatba végül annyi került be, hogy minden új infrastruktúrának összhangban kell lennie a vonatkozó uniós előírásokkal és az energiaunió céljaival – konkrét projekt megnevezése nélkül.

A csúcstalálkozó nagy napirendi kérdéseiben leginkább arról születtek döntések, hogy majd mikor döntenek róluk. Elfogadták ugyan az EU migrációs stratégiáját a menekülthullám megfékezése és a schengeni rendszer megőrzése érdekében, néhány részletben meg is egyeztek, de a kulcselemnek ígért közös és állandó uniós határőrizeti szerv felállításának bizottsági tervéről 2016 első félévének végére foglalnak állást.

A másik forró téma, az Egyesült Királyság ügyében főleg színfalak mögötti egyeztetés folyt, a David Cameron brit kormányfő által felvázolt, a britek EU-ban maradását szolgáló elvárásokról majd a február 18-19-is csúcson dönthetnek. A legérzékenyebb kérdés az, hogy a más uniós országokból érkezők csak négy év munkaviszony után juthatnának hozzá a brit szociális ellátások teljes köréhez – szöges ellentétben az uniós polgárok közti diszkriminációt tiltó alapelvekkel. Hírügynökségi információk szerint többféle kompromisszumos javaslat is született, a legtöbben azonban azt hangoztatták, köztük Francois Hollande francia államfő is, hogy olyan megoldást kell találni, amely minden országra egyformán vonatkozik.