Sokat spórolhatunk, ha ismerjük a jogainkat

Akár vásárolunk, akár szolgáltatást veszünk igénybe, nem ismerjük eléggé a jogainkat és a törvényeket sem. Pedig sok pénzt spórolhatnánk, ha tudatosabban viselkednénk azokban a helyzetekben, amikor becsapva érezzük magunkat, vagy jogtalannak gondoljuk, ahogy akár egy hatóság velünk szemben eljár.

Az elmúlt hetekben többen kaptak olyan fizetési felszólítást, hogy valamilyen közlekedési szabálysértést követtek el az elmúlt két évben. Ráadásul Ausztriában. Voltak, akik fizettek. Olyanok is, akik külföldön sem voltak abban az időben. Azóta kiderült: hamis bírságokról van szó, csalók adták fel a német nyelvű büntetéseket. Egy házaspár ugyanis nemcsak gyanakodni kezdett, de a rendőrségre is elment. A többség azonban egyszerűen megijed a hivatalos levéltől és attól, hogy ha nem fizetik ki a büntetést, csak tovább növekednek a költségei és inkább fizet.

„Magyarországon az a sok évtized alatt berögzült gyakorlat, hogy ha egy hivatal szól hozzánk, annak mindig igaza van és felesleges is ellentmondani, mert úgyis nyernek a kisember ellen – mondta Nyuzó Péter ügyvéd. – Éppen ezért fordul elő gyakran, hogy a szolgáltatók olyan tartozások behajtásával is megpróbálkoznak, amely már lejárt és elévült. Az elévülés hatására ugyanis maga a tartozás nem szűnik meg, követelhető, viszont a bírósági úton való kikényszeríthetősége megszűnik, azaz végrehajtani sem lehet. Fontos tehát tudni, hogy ha valaki egy ilyen helyzetben önszántából fizet, később már nem kérheti vissza.”

A követelések általános elévülési ideje öt év. Azonban vannak olyan tartozások, amelyekre a jogszabályok ennél rövidebb elévülési időt állapítanak meg. Ilyen lehet az egy éven túli parkolási bírság, egy több mint egy éves telefonszámla, fél év elteltével BKV-s büntetés, vagy akár egy több mint öt éves adótartozás. Persze ezek a fizetni valók csak akkor évülnek el, ha a szolgáltatók az elévülési idő alatt nem indítanak valamilyen jogi eljárást. Korábban egy ajánlott levélben feladott felszólítás is elég volt, ahhoz, hogy az elévülési idő újra induljon, de a Ptk. tavalyi változása óta ez már kevés, hivatalos eljárás kell.

Nyuzó Péter azt mondta: a fizetési felszólításokat, főként ha már elévül, így nehezen behajtható tartozásról van szó, rendszerint elég fenyegető hangnemben fogalmazzák és olyan költségeket és jogi tortúrát helyeznek kilátásba, amiktől egy egyszerű fogyasztó megijed és inkább fizet. Sokszor olyankor is, amikor nem, vagy már nem kéne. Az sem mellékes, hogy a követeléskezelő cégek nem hivatalos szervek, tehát ha ők szólítgatnak bennünket fel, esetleg sms-ben üzennek a hátralékról, annak nincs hatása az elévülésre, csak a bírósági vagy közjegyzői okiratoknak.”

Akár mondjuk egy olyan esetben, ilyenre is több tucat példa akad, ha például egy víz szolgáltató olyan vízfogyasztást számláz ki csőtörés esetén, ami nem jogszerű. A szolgáltató rendszerint így próbálja csökkenteni a veszteségét és ha egy dörgedelmes levéllel célt ér, mert az ijedt fogyasztó önként fizet, nyert ügye van. Persze arra is rengeteg példa van, hogy az elévült tartozásokat akár jogi úton is igyekeznek behajtani a szolgáltatók. Ebben főleg parkolási társaságok és telefonos cégek járnak az élen.

„Aki tudja, hogy egy követelés elévült, vagyis lejárt, de fennállónak és érvényesíthetőnek tünteti föl, mondjuk úgy, hogy végrehajtási lapot vagy fizetési meghagyást, tehát közokiratot állít ki róla, az én álláspontom szerint bűncselekményt követ el – mondta Nyuzó Péter. - Az eljárás jogi megközelítés szerint persze, ez nem így van, hiszen az eljárás során lehet ellene kifogással élni, de ha azt tekintjük mérvadónak, hogy bírósági úton nem érvényesíthető az elévült követelés, akkor ez a megközelítés a nehezebben értelmezhető.”

Legrosszabb, ha nem teszünk semmit

Bezzegh Edina a DAS Jogszervíz jogtanácsosa azt mondta: legrosszabb, amit ilyen esetben tehetünk, hogy megsértődünk az eljáráson és úgy gondoljuk, egyszer majd más is belátja az igazunkat. A végrehajtási szakaszban ugyanis már valóban tetemes plusz költségek keletkeznek, tehát jobb nem várni addig.

„Amíg végrehajtásig eljut egy ügy, több felszólítást is kézhez kapnak az emberek – mondta Bezzegh Edina. – Amennyiben a tartozással vagy a számla tartalmával, jogszerűségével kapcsolatban bármilyen kifogás merül fel, legkésőbb a fizetési meghagyásnál fontos kifogással élni. Erre 15 nap van, de ha ezt elmulasztják, azzal elismerik jogosnak a tartozást és ezzel végrehajthatóvá válik a tartozás. Ezek után már csak a végrehajtás során, bírósági úton lehet megtámadni az eljárást, ami sokkal bonyolultabb és a költségeit is annak kell viselni, aki az eljárást elindította. Minél előbb lépünk, vagy jogi tanácsot kérünk, annál nagyobb az esélye, hogy plusz kiadások nélkül és sikerrel járunk egy ügyben.”

Fontos tudni azt is, hogy az elévülést sem a bíróság, sem a végrehajtó hivatalból nem veszi figyelembe. A tartozás elévülésére az adósnak kell hivatkoznia, különben végül a tartozást akár bírósági végrehajtás útján is behajthatják tőle.

Nem vagyunk tudatos fogyasztók

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tapasztalata is az, hogy akár egy egyszerű tartozásról, akár közüzemi tartozásról legyen szó, nem ismerik a fogyasztók a jogaikat. A hatóság megbízásából készült friss közvélemény kutatás szerint csak a vásárlók fele vállalja, hogy panaszt tesz, ha elégedetlen. Legtöbben csak az ismerőseiknek panaszkodnak , vagy elkerülik a szolgáltatót, üzletet. Vermes Bella az NFH szóvivője azt mondta: a válaszadók közel 40 százaléka semmilyen formában nem ad hangot, az elégedetlenségének, főleg azért mert nem szereti a konfliktust és az ilyen ügyekkel járó hercehurcát. Pedig elméletileg a válaszadóknak majd fele szívesen fordulna a Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, ténylegesen mégis kevesebb, mint 5 százalékuk tette ezt meg valaha. A megkérdezettek kicsit több mint a fele, 54 százaléka gondolja magáról, hogy tájékozott a fogyasztóvédelmi kérdésekben. Ha viszont objektíven nézzük ugyanezt a kérdést, a megkérdezettek csak legfeljebb 7 százaléka van tisztában a jogaival és lehetőségeivel fogyasztóként. Hivatalos ügyekben pedig még rosszabb az arány.

Karácsonykor is érhet bosszúság

Vermes Bella, az NFH szóvivője azt mondta: a kereskedő nem köteles arra, hogy 3 napon belül minőségi hiba hiányában üzletében visszavegye a terméket. Amennyiben meghibásodik amit vásároltunk és rendeltetésszerűen használtuk, három napunk van visszavinni, ilyenkor kötelezően ki kell cserélni. Akár jótállás, akár szavatosság keretében érvényesítjük igényeinket elsősorban javítást vagy cserét kérhetünk, ha a csere a forgalmazónak a javításhoz képest aránytalan többletköltséget eredményezne, akkor jogszerűen felajánlhatja a termék javítását a csere helyett. Amennyiben a termék javítása és cseréje nem lehetséges, csak abban az esetben kérhetjük a vételár leszállítását vagy annak a visszafizetését.

Az internetes vásárlásra más szabályok vonatkoznak. Az ott rendelt árukat – gyorsan romló élelmiszereket, folyóiratokat, könyveket leszámítva -  14 napunk van visszaküldeni, függetlenül attól, hogy minőségi kifogásunk van, vagy más okból nem akarjuk megtartani amit rendeltünk.

Két évig kérhetik a gázszámlát

A fizetés esedékességét követő két év után hiába állítja a gázszolgáltató, hogy tartozásunk van, elkésett. Ha a számla fizetési határidöjétől fogva eltelt két év, hiába keres bennünket pénzbehajtó cég, hiába fenyegetőznek kikapcsolással, a Ptk. kimondja: a földgázkereskedő és a felhasználó közötti földgáz-kereskedelmi szerződésből eredő igények két év alatt évülnek el.

A telefonszámla egy év után

A telefontársaságoknak egy évük van behajtani a számlatartozást. Amennyiben egy éven belül nem indítanak jogi eljárást, hiába kérik a pénzüket. Ha hűségidőre vonatkozó követelésük van, pl. akciós telefonvásárlás, azt is csak egy évig van lehetőségük behajtani, de ilyenkor nem a vásárlás számít, mert a hűségidő végétől, kezdődik az elévülés.

Egy évig büntethetnek bliccelésért

A BKV tömegesen küldött ki a tavasszal elévült bírságokra vonatkozó felszólításokat. Ha valaki egy év elteltével nem kap fizetési felszólítást amiatt, hogy nem volt jegye tömegközlekedési eszközön, utána már hiába keresik. Befizetheti a büntetést, de ha egy év elteltével nem fizeti ki, nem tudnak semmit tenni ellene.

Vigyázzunk az autópályán!

Korábban, ha csak útközben jutott eszünkbe, hogy elfelejtettünk autópálya matricát vásárolni és bárhol a sztrádán vettünk egy benzinkúton, nem büntettek meg bennünket. Ez logikus is, hiszen aznapra megváltottuk az útdíjat, hiszen mindegy hogy reggel hétkor vagy este tízkor vesszük meg, mindenképpen aznap 0 órától érvényes a jegyünk. Idei évtől azonban bekerült a szabályozásba az a mondat, hogy az utazás megkezdésekor érvényes matricával kell rendelkezni, így hiába van aznapra jegyünk és hiába csak öt kilométert közlekedtünk matrica nélkül, 15 ezer forint pótdíjat kell fizetnünk.

Két évig kérhetik az áramszámla árát

Az áramszolgáltatónak is csak két éve van behajtani a tartozást, csak akkor hosszabbodik az idő, ha közben bírósághoz fordul. Érdemes tehát megnézni, amikor hátralékról értesítsenek bennünket, hogy pontosan mikori az elmaradás.

Öt évig hajthatják be a víz, a fűtés és szemétszállítás díjat

Az általános elévülési idő öt év, ez a leghosszabb időtartam vonatkozik a fűtés, a víz valamint a szemétszállításra.

Fél év után nem büntethetnek szabálysértésért

Ha bármilyen szabálysértést követtünk el, de fél éven belül nem szabták ki a büntetést, hiába küldenek csekket, a cselekmény már elévült. A szabályozás szerint nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt.

90 nap alatt tudnunk kell a gyorshajtásról

Amennyiben több mint három hónap elteltével kapunk értesítést gyorshajtásról, azzal a hatóság elkésett. A vonatkozó kormányrendelet alapján ugyanis a közigazgatási bírságot a szabályszegés elkövetését követő 90 napos határidőn belül kell kiszabni.

Egy év elteltével nem kérhetik a parkolási pótdíjat

A parkolási pótdíjazásról, egy hónapon belül kell értesíteni az autóst és egy év van a pótdíj behajtására. Ha nem kap értesítést egy hónapon belül, vagy egy éven túl indítanak ellene fizetési meghagyásos eljárást, hiába teszik. Tegyen elévülési kifogást, a követelés ugyanis a fizetési határidőtől számított egy éven túl, jogtalan.