Nem egyezett meg Cameron és Orbán a kint dolgozó magyarok juttatásairól

Közel negyven perc késéssel kezdődött el Orbán Viktor és David Cameron sajtótájékoztatója, majd huszonöt percet beszéltek az újságírók előtt. Cameron kora délután érkezett Budapestre, a repülőtéren Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadta, Orbán Viktorral folytatott tárgyalása után pedig Áder János vendége lesz a Sándor-palotában.

Az udvarias szavak mögött azonban épp a legfontosabb kérdésben, a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-polgárok juttatásainál nem látszik egyezség. David Cameron arról beszélt, hogy a brit kormány is az unión belüli szabad mozgást támogatja, de ennek a mérete arra sarkallta, hogy a jóléti juttatásokat is újratárgyalják. Nagy-Britanniának egészen más a jóléti rendszere, mint más országoknak, az, hogy ehhez négy évet kelljen várni, még mindig ott van a lehetőségek közt - mondta el. Arra a kérdésre, hogy csökkenthetik-e a négyéves tiltás időszakát, vagy beszéltek-e más megoldásról, azt felelte: azért tette ezt a javaslatot, hogy az ott is maradjon, legfeljebb akkor lehet ebben változás, ha valami más hasonlóan fontos ügyről tudnak helyette tárgyalni. Orbán erre úgy reagált: a négy témából hármat teljes mellszélességgel támogat a magyar kormány. Azt is szeretné elérni, hogy a magyarokat ne migránsnak tekintsék, hanem az EU szabadon mozgó polgárainak.

Magyarország számára ez egy fontos látogatás a nemzetközi ügyektől függetlenül is - mondta Orbán Viktor. A bilaterális ügyek rendben vannak, az igazán komoly témák a nemzetköziek - fogalmazott. Szerinte Szíria és Irak ügye a könnyű témák közé tartozik, arról biztosíthatta brit kollégáját, hogy Magyarország továbbra is kiveszi a részét az ottani NATO-műveletekből.

Egyetértettek a négypontos brit javaslatcsomagban is - mondta Orbán, csakhogy épp a legfontosabb pontjában valójában messze van még a megegyezés. Abban egyetértenek, hogy a nemzeti parlamentek szerepét újra kell gondolni, hogy a nem eurót használók számára egyenlő elbánást kell biztosítani az EU intézményrendszerében, és hogy a szociális rendszerben tapasztalható visszaéléseket ki kell iktatni. A magyar kormány azt kéri a britektől, hogy a javaslataik megfogalmazásakor legyenek tekintettel arra a tényre, hogy az ott dolgozó magyarok elsöprő többsége becsületesen dolgozik, és sokat tesz hozzá a brit gazdasághoz is. Erről a pontról a V4-ek közösen szeretnének tárgyalni a britekkel - mondta el, már csak azért is, mert a magyaroknál is több lengyel dolgozik Nagy-Britanniában. Egy olyan adatról is beszélt, amely szerint az ott dolgozó magyarok több adót fizetnek be, mint amennyi juttatást kapnak.

David Cameron arról beszélt: a brit és a magyar kormány is olyan Európát szeretne, ahol működnek a nemzetállamok, és amely hisz a szubszidiaritásban. Nem fontos, hogy egy még szorosabb unió legyen, az előrelépéshez nem feltétlenül a politikai integráció mélyítése kell.

Cameron tavaly november elején négy pontban foglalta össze, milyen reformokat kell végrehajtani ahhoz, hogy országának EU-ban maradása mellett kampányoljon, ezek közül a versenyképesség növelése, a bürokrácia csökkentése ütközhet a legkisebb ellenállásba. Nehezebb ügy, de voltaképp csak a status quót rögzítené, hogy az Egyesült Királyságra ne vonatkozzék a „mindig egyre szorosabb unió” elvárása. A baj az, hogy ehhez alapszerződést kell módosítani, csakúgy, mint ahhoz, hogy végleg kívül lehessen maradni az eurón, és ne csorbuljanak az ezt választó tagországok érdekei.

A negyedik pont az igazán komoly viták forrása, ez ugyanis sérti az EU egyik alapelvét, a szabad munkavállalást. Cameron javaslata szerint az uniós országokból érkező munkavállalók négy évig nem vehetnék igénybe a szigetországban a szociális ellátásokat, beleértve a külföldön élő gyerekek utáni családi támogatást. Ezzel a brit kormányfő nyilvánvalóan a már nem is olyan új tagországokból érkező bevándorlók hullámát akarná csillapítani, de a korlátozást a régiek is azonnal elutasították, beleértve az EU meghatározó országait is.

Bő egy hónapjuk van az uniós vezetőknek arra, hogy megoldást találjanak a brit EU-tagság feltételeire, ehhez keres szövetségeseket a ma Budapestre érkező David Cameron kormányfő.

A Deloitte legfrissebb felmérése szerint a FTSE 350-ben szereplő cégek, illetve más nagy, magántulajdonban levő vállalatok pénzügyi igazgatóinak a 62 százaléka volt az EU-tagság mellett 2015 negyedik negyedévében. Ez önmagában elég erős arány, ám a tavalyi második negyedévben még 74 százalékban feleltek igennel a tanácsadó cégnek, e szerint egyre nő azoknak a száma, akik a válaszadás előtt meg akarják várni, milyen eredménnyel járnak David Cameron tárgyalásai.

Az ORB ma közzétett felmérése szerint a megkérdezettek 21 százaléka még bizonytalan, 43 százalékuk azonban az EU elhagyása mellett voksolna a brit referendumon, és csak 36 százalékuk maradna. A bizonytalanokat kiszűrve a britek 54 százaléka szavazna a kilépés mellett, szemben az egy évvel ezelőtti 51 százalékkal – idézte a Reuters.